Az év végén folytatódhat a fiskális élénkítés, amelyre több százmilliárd forintos mozgástere maradt az államnak. A kis- és középvállalati beruházások ösztönzése mellett azonban az is megfontolandó, hogy mely ágazatok lehetnek érdemesek a turizmuséhoz hasonló mentőövre. Erről a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke beszélt azután, hogy a kabinet a legutóbbi döntésével csaknem 300 milliárd forintot csoportosított át a gazdaságvédelmi alapból, amelyből már mintegy 2400 milliárdot felhasznált. Bár az államháztartás hiánya októberben elérte a 2600 milliárd forintot, a kormány láthatóan nem húzta be a kéziféket.
A szakember úgy látja, a költségvetési szigor szempontjából az év elúszott, de most mindent el kell követni, hogy a beruházások ne álljanak le, és pörögjön a gazdaság. Hozzáfűzte, hogy a második negyedévi GDP-zuhanásban jelentős szerepet játszott, hogy a beruházások nem voltak jól előkészítve, ugyanis az engedélyezési folyamatok meglehetősen lassúnak bizonyultak. A KT elnöke egyúttal figyelmeztetett: a pénzt értelmesen kell felhasználni, értékteremtés nélkül költekezni rossz üzenetet hordoz.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) augusztusban 3600 milliárd forintra emelte az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányára vonatkozó előrejelzését, így a GDP 8-9 százalékának megfelelő deficit további mozgásteret biztosít a kormánynak. Ráadásul október végén csaknem 2900 milliárd forintra emelkedett a kormányzat betéteinek összege a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán, ekkora pénzbőségre több mint egy évtizede nem volt példa.
Jó iránynak tartja, hogy a kormány kiemelten támogatja a kis- és középvállalkozások beruházásait, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a vendéglátáson kívül más szektoroknak is szükségük lenne állami segítségnyújtásra, ezért a kabinetnek meg kellene fontolnia a bértámogatási programok kiterjesztését.
Kovács Árpád azonban óvatosabb, véleménye szerint a válság nem egyformán sújtja a gazdasági ágazatokat, és nem biztos, hogy ugyanazokat a hatásokat éri el egy-egy kormányzati intézkedés. A harmadik negyedévben már egyértelműen látható volt a visszarendeződés, amit az adóbevételek alakulása is igazolt.
Az első tíz hónapban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközök beszerzésére költöttek legtöbbet, csaknem 600 milliárd forintot a büdzséből, versenyképesség-növelő támogatásra 165 milliárd forintot fordítottak.
A turisztikai fejlesztési célelőirányzatból 196,3 milliárd forintot használtak fel, kiemelt közúti projektekre pedig 200,2 milliárdot fordítottak. A magasabb hiány miatt a harmadik negyedév végén az államháztartás bruttó adóssága elérte a GDP 72,1 százalékát, az Eximbankkal együtt a 73,8 százalékát. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint az év végére 77,3 százalékra ugrik a mutató.
Világgazdaság nyomán
Borítókép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Új hozzászólás