Tudomány és Technika

Azt az óriási szégyent, amelyet Attila hadi sikerei jelentettek Róma számára, valahogy el akarták kendőzni. Belepiszkáltak az események időrendjébe, ezzel Attilát időben megelőzte saját tulajdon fia, Aladár, akit időközben Európa első keresztény uralkodójává tettek. Ez lehetett az pont, ahol először éltek vissza az egymással párhuzamosan futó időszámítási rendszerekkel...

A magyarokból 1100 év alatt sem sikerült teljesen kiirtani a hun-tudatot, valószínűsíthető, hogy 558-ban még a bolgárok hun öntudata is elevenen élt, és valószínűleg még élénken emlékeztek Attilára is. Sem életmódjukban, sem nyelvükben, sem mentalitásukban nem különböztek számottevően a Kárpát-medencébe költöző magyaroktól. Még évszázadokkal a magyar honfoglalás után is hallunk bolgár “pogány”lázadásokról, ami egyértelműen jelzi, hogy elszlávosításuk folyamata mégsem ment olyan egyszerűen, mint ahogy azt Bizánc szerette volna...

Kétféle kapcsolat létezik testvér és testvér között. Az egyiket Káin és Ábel egymáshoz való viszonya jellemzi, a másikat Hunor és Magyar kapcsolata. Ezek után mindenki tegye fel magának a kérdést: melyikfajta testvériség jellemezte Attilát és a vele tartó száznyolc nemzetséget, amikor testvéreinek segítségére indult? ... 

Edmund Veesenmayert Adolf Hitler 1944. március 19-én (Magyarország német megszállásakor) a Harmadik Birodalom nagykövetének és teljhatalmú magyarországi megbízottjának nevezte ki. A 2. vh után tanúként szerepelt magyar háborús bűnösök perében, majd Nürnbergben került bíróság elé. 1949-ben háborús és emberiség ellen elkövetett bűnök miatt húsz év fegyházra ítélték, melynek csökkentésével 1951-ben szabadlábra helyeztek...

A rendelkezésünkre álló adatok alapján lehetetlen rekonstruálni a Velehrad (Fehérvár) székhelyű Szabír Fejedelemség valódi történelmét. Az országgal kapcsolatban egyetlen hiteles uralkodónévvel sem rendelkezünk. Ám mégis akad egy apró nyom, amiből arra következtethetünk, hogy Simeon bolgár cár (913-927) a szabír fejedelmi családból házasodott...

A Kárpát-medence északnyugati részének magyarok általi elfoglalását Anonymus „A magyarok cselekedetei” című munkájának 34-37. fejezetében írta le. A Névtelen jegyző azt írja, hogy a terület lakosságát „csehek és rabszolgák” alkották, de ahogy ezt az előző részben már leírtam, mivel Anonymus nem akarta túlbonyolítani a problémát, melynek okaival valószínűleg ő maga sem volt tisztában, ezért inkább saját korának megfelelően, csehekről írt...

Jarun és kunjai nem kértek a mongolok kegyelméből, lovaikat leölték, arcukon mély sebeket ejtettek és nekimentek Szubotájéknak, hogy hősként haljanak meg, miközben elkezdett szakadni az eső. Az utolsó, még élő kun harcos Jarun volt. Azt mesélték a mongolok, hogy sok sebe volt, de halála előtt mosolygott. A hitéért, a népe védelméért a végsőkig kitartott...

Az Attila király halála és a hun törzsszövetség felbomlása után a hatalmas nép töredékei külön- külön fejedelemségekben, törzsi vezetőkből felemelkedett fejedelmek uralma alatt, különböző népneveken kezdtek új életet élni. A szabírokra utaló Zobor név szerényen bár, de arra figyelmeztet, hogy a Morva folyó vidékén élő, a X. században elszlávosított és „morvának” elnevezett nép nem a Pripjaty-mocsarakból, hanem Felső-Mezopotámiából származik...

Kálmán-párt és az Álmos-párt, illetve e két dinasztia-ág hosszú, több évtizedes, drámai eseményekben bővelkedő harcának egyik lényeges fordulópontja, Álmos fia, Vak Béla trónra kerülése. Az Álmos-ág győzelmének okai, körülményei vizsgálódásom tárgya, s ennek során arra a kérdésre is választ igyekszek keresni, hogy melyek voltak azok a főbb társadalmi erők, amelyek fontos szerepet játszottak Vak Béla trónra jutásában. Sajnos, a  külföldi források azon a sablonos szövegen kívül, hogy II. István halála után Álmos herceg fia, Vak Béla került a trónra, semmit sem mondanak a hatalom megszerzésének részleteiről. A magyar krónikából erről már többet tudhatunk meg...

Elgondolkodtató, hogy a középkori magyar krónikákban „Nagy-Moráviáról” nem olvashatunk semmit, sőt Anonymus még „morva” nevezetű népet sem említ(!). Kézai esetében az eredeti latin szöveget fordító hivatásos történész a vélt hiányosságot a „messiani” (moesiani) népnév „morva” népnévre való ferdítésével próbálta „orvosolni”. Az efféle manipulációk csak akkor szoktak beválni, amikor az olvasó nem elég kíváncsi ahhoz, hogy megnézze az eredeti szöveget. Egyik nagynevű hivatásos történészünk dobta be a köztudatba azt az elméletet, mely szerint a magyarok a „morvákat” eredetileg „marótoknak” nevezték...