Tudomány és Technika

Brassóban a korábbi években is kitörtek kisebb-nagyobb tűzesetek; 1519-ben például leégett a Kapu utca nagy része és a hozzá tartozó Kapu utcai kapu, 1641-ben pedig a Kötélverők bástyája és további negyvenöt épület. Az 1689-es „nagy” tűzvész azonban nem csak a pusztítás mértékében, hanem a katasztrófa alkalmából keletkezett beszámolók, leírások, prédikációk mennyiségében is túltett a korábbiakon...

Sokan szokták felhozni Svájc példáját, aki semleges maradt a háború során, elfeledve azt, hogy Magyarország, már csak geopolitikai okoknál fogva sem kerülhette el a vérzivatart. Sajnálatos módon el kell fogadnunk, hogy a magyar kormány és hadvezetés kényszerhelyzetben volt. És még valami, amiről sokan el szoktak feledkezni: A müncheni egyezmény után a magyar felső vezetés Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország közreműködését kérte a Trianonban elrabolt területeink rendezésében, de a franciák és angolok átengedték a döntés jogát az olaszoknak és a németeknek. Igen, az erős náci és az erősödő fasiszta hatalomnak!

A magyarok ősvallása körül már nagyon régóta megy egy fajta huzavona. Kezd kifakadni magából a nemzet, de nemzeten belül is nagyon sok a félreértés, elferdítés és találgatás. Ezek a különböző megközelítések politikailag sem különülnek el egymástól, csak mások kicsit. A magyar reformkorban megélénkült az érdeklődés a korai magyar kultúra sajátosságainak feltárása iránt...

Az összecsapásra sem kellett sokáig várni. László herceg távollétében a király lépett először, aki 1074 februárjában a tiszántúli Kemejnél utolérte és harcra kényszerítette Géza herceg csapatait. „Gézának sokkal kevesebb katonája volt, mint Salamonnak, de egyáltalán nem volt megijedve. A krónikák szerint az összecsapást megelőzően párviadalra is sor került, ahol a hercegi csapatból egy Péter nevezetű vitéz, a királyi hadból pedig Bátor Opos vállalta a megmérettetést...

Mielőtt még bárki is a hunok vagy magyarok valamelyik jeles győzelmét párosítja a fenti történéshez, nem tévedne sokat, mert valóban a nagy elődök is használták a „megfutásos hadi fortélyt” és minden további nélkül az övék is lehetne dicsőség. Ám most én „vetettem cselt” mert ha azzal kezdtem volna az írásomat, hogy az 1260-as Ajn Dzsálút-i csata történetét írom le, akkor bizony sokan nem is olvastak volna tovább...

Uralkodásának első hónapjaiban Velence visszaszerezte a hatalmat a Dalmát területek felett, amelynek István a királya volt az azt megelőző évig. Szintén 1116 tavaszán került sor az Olsava menti csatára I. Vladisláv cseh fejedelem csapatai ellen, amelynek végeredményéről eltérően nyilatkoznak a cseh és a magyar források. Ám akármelyik fél is győzedelmeskedett a csatában, a csehekkel való viszonyt az 1126-os megbékélésig elmérgesítette a konfliktus...

Niképhorosz új terve az volt, hogy ráveszi a kijevi fejedelmet a maradék al-dunai Bulgária elfoglalására, majd miután ez megtörtént, ő távozásra bírja az oroszokat és a bizánci sereggel bevonulva, birtokba veszi a területet. A bizánci császár közel fél tonna arannyal vette rá a kijevi fejedelmet arra, hogy támadja meg Bulgáriát. A szlávosított nevén „Szvjatoszlávnak” nevezett kijevi fejedelemről a bizánci történelemhamisítók azt terjesztették, hogy „megdöntötte a Kazár Birodalmat”, ami nyilván csak abban az esetben lett volna lehetséges, ha a szóban forgó „birodalom” a valóságban is létezett volna...

A kommunizmus és a liberalizmus voltaképpen egy és ugyanaz, hiszen az Isten ellenesség, a keresztényüldözés, az emberi szabadság megcsonkítása és eltörlése, egy tőről fakad a kommunizmusban és a liberális eszmékben. Kéz a kézben jár. Nincs menekvése azoknak a nemzeteknek, amelyeket vagy az egyik vagy a másik változat elért. Nem lehet ugyanis szétválasztani az emberiség ellenességet kétféle szellemiség, elgondolás mentén, mert az egy és elválaszthatatlan...

Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy ha a nemzeti jelképeink minden értelmes és becsületes ember számára vállalható magasztos gondolatokat fejeznek ki és ennyire azonosak az identitásunk központi nézeteivel, akkor Sőrés Anettnek miért a szélsőjobboldal jut róluk az eszébe?  A cikkben nem találtam rá magyarázatot. A cím és az illusztráció azonban azt sugallja, mintha a szerző a magyar nemzeti identitás legfontosabb jelképeit és a nemzeti írásunkat tartaná szélsőjobboldalinak...

A Biblia teljes magyar fordítását és kinyomtatását Bornemisza Péter már korábban tervbe vette, amikor Mantskovits még nála dolgozott, erről 1580. február 18-án kelt levelének utóirata tanúskodik. A Szentírást Károlyi Gáspár református esperes, gönci lelkész fordította le, a munkálatoknak 1586-ban kezdett neki. Három év múlva el is készült a teljes fordítás. Károlyi három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egész Bibliát; a fordítás nyelvének vizsgálata arra vall, hogy legalább három segítőtársa volt. Az Újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károlyi fordította...