„Minden háború rossz, egyetlen áldozat is sok!"
ADALÉKOK MAGYARORSZÁG 2. VILÁGHÁBORÚBA VALÓ BELÉPÉSÉHEZ
Akik Magyarország 2. világháborúba való belépéséről azt gondolják, hogy elkerülhető lett volna, azok bizony tévednek. Talán néhány hónapot lehetett volna nyerni, de ha nem veszünk részt a „nagy attakban”, akkor könnyen a csehek vagy az osztrákok sorsára juthattunk volna, mint ahogyan nem tudta elkerülni a megszállást, pl Dánia, Norvégia, Hollandia vagy Franciaország sem.
Sokan szokták felhozni Svájc példáját, aki semleges maradt a háború során, elfeledve azt, hogy Magyarország, már csak geopolitikai okoknál fogva sem kerülhette el a vérzivatart. Sajnálatos módon el kell fogadnunk, hogy a magyar kormány és hadvezetés kényszerhelyzetben volt.
És még valami, amiről sokan el szoktak feledkezni:
A müncheni egyezmény után a magyar felső vezetés Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország közreműködését kérte a Trianonban elrabolt területeink rendezésében, de a franciák és angolok átengedték a döntés jogát az olaszoknak és a németeknek. Igen, az erős náci és az erősödő fasiszta hatalomnak!
Mit tehettünk volna, mi magyarok?
1938-ban Felvidék, 1939-ben Kárpátalja, 1940-ben Észak-Erdély, majd 1941-ben Délvidék térhetett vissza a történelmi Nagy-Magyarország országtestéhez.
Egyébiránt, elég csak végiggondolni, hogy mi történt volna akkor, ha hazánkat - tényleg csak a feltételezés végett! - 1939-40-ben elfoglalja a német hadsereg:
Honvédeinket erőszakkal viszik el a frontra és koncentrációs táborokba, a magyarországi teljes zsidóságot, államgazdaságunkat kisemmizve, teljes elnyomás alatt dobva oda Magyarországot a szomszéd országoknak. Bizony, ez nagyon is életszerűnek tűnt akkoriban, hiszen a magyarokra. acsarkodó nemzetek, már mind Hitler mellett álltak…
Magyarországot végül a III. Birodalom 1944. március 19-én foglalta el és megkezdődtek a békét kereső politikusok, közéleti személyek letartóztatásai s útjára kelt a borzalom.
Ugyanakkor még egy állítás cáfolata:
Sem „első” sem „utolsó csatlós” nem voltunk a németek mellett, hiszen, az olaszok, románok, szlovákok, finnek, már nálunknál előbb léptek be a 2. világháborúba, és nem is mi maradtunk a náci Németország mellett utoljára.
Végezetül, én azt gondolom, hogy emlékeznünk kell, de a bűnöskeresésnek véget kell érnie a vérgőzös események után sok-sok évvel! A jelen ugyan mondhat bírálatot a múlton, de vigyázzunk, a holnap bennünket tesz majd az igazság mérlegére!
Ezért is mondom, hogy minden háború szörnyű dolog és egyetlen áldozat is sok.
Egyenes gerinccel őrizzük meg a békét, de Trianon és a párizsi békeszerződés békés revízióját soha nem adhatjuk fel!
Így legyen!
Zetényi-Csukás Ferenc;
A borítóképn a Kárpát-csoport 1941 júliusában.
Hozzászólások
kimaradni teljesen a szovjetek elleni háborúból
1941 Áprilisában történt az hogy a németek átvonulást kértek Magyarországon mert a Jugoszláv német párti királyt az angolok megpuccsolták és félretették ... ekkor Teleki Pál külügyminiszter mindent megtett azért hogy Magyarország kimaradjon a háborúból de a Britek minden áron bele akarták kényszeríteni Magyarországot a háborúba. Ezzel egyet is értek nem lehetett volna Magyarország semleges mert a Britek beleerőltették, főleg ha még Jugoszlávia ellen be is lépett és felszabadította a Délvidék egy részét. Ezzel Bulgária is pontosan így járt, nem lehetett megspórolni az angol és később amerikai bombázást sem ...
DE van itt egy hatalmas DE. Ha Teleki Pál nem lesz öngyilkos hanem akkor amikor a hazájának a legnagyobb szüksége van rá, a helyén marad és mindent megtesz Magyarországért, akkor azt amit Bulgária megtett, Magyarország is megtehette volna. 1941 Július 22én magyar csapatok nem indultak el a Szovjetek ellen nem is volt miért, Kárpátalja fel volt szabadítva és az sosem volt szovjet föld 1945 előtt, semmilyen területi követelés nem volt a Szovjetúnióval szemben. Magyarország tehette volna azt amit Bulgária: kimaradni teljesen a szovjetek elleni háborúból. Igen Kassát bombázta valaki, lehet hogy román gépek voltak hogy a magyarokat beugrassák ... nem számít. Egy felindulásból nem kell eldobni egy nemzet jövőjét! Épületeket újra lehet építeni. Menjen a román, küldje a 3. és 4. hadseregét pusztuljanak ott Odesszánál, Sztálingrádnál ... a magyar nincs mit keressen ott. Teljesen őrült gondolkozás az amelyik azt gondolja majd ha a magyar is virtusból belép akkor a német majd jobban megbecsüli s talán ad még többet a háború után vagy ha nem megy nem tarthatja meg amit visszakapott. Ez egy nonszensz érvelés. Nincs területi követelés - ne menjen magyar honvéd sehova, idegenek harcát harcolni. Kegyetlenkedni a szovjet civilekkel rossz emlékeket hagyni a szovjetben aki bosszút akar majd állni. Nem. Ahogy a bolgár, kimaradni. Majd ha fordul a kocka készen lenni a megfelelő időpontban kilépni. Igen ez nagyon nehéz, de a bolgárok megtették amikor kellett. A finnek is. Meg is tarthatták Dél Dobrudzsát még haború után is. Talán Magyarország is megtarthatta volna legalább a Partium egy részét, Váradot vagy Szatmárt legalább ha többet nem is ... ki tudja. Annak a magyar második hadseregnek nem volt miért ott meghalni a Don kanyarban.
1941-44 volt az amikor Magyarországnak a teljes hadi termelésre kellett volna átállni, MG34eseket, BF109eseket gyártani amennyit lehet, Stug IIIasokat, Zrínyi lövegeket ... és erődítményeket építeni és készülni arra a pillanatra amikor a front eléri Magyarországot, hogy ki tudjon ugrani amikor kell. Lehet hogy nem lehetett volna kiugrani így sem, túl közel volt Németország megszállta volna mindenképp ... de lehet hogy nem. Lehet hogyha elég sokat ad Magyarország a németeknek és eléggé felkészül, akkor ki tud ugrani a megfelelő pillanatban.
Látszott hogy világégés van és midnent eldöntő évek jönnek és az élet ment tovább, nagytatámat 44ben mozgósították ... nagyon nagyon későn ... nagyon kevés kiképzést kapott. Gyenge fegyvere volt. Tordán halt meg a szovjetekkel szemben, hősi halált halt és ahogy anyum mondta meghalt, hogy megmentse a hazát ... és megmentette? Nem ... ott hagyott egy 1 és egy 3 éves árva gyereket.
Tanulság: soha ne harcoljuk mások harcát, ne vitézkedjünk ... csak a magunk harcát kell harcolni. Semmi mást. Menjen más harcolni nagyobb harcokat nekünk megvan a hazánk itt a Kárpát medencében nekünk több nem kell. Csak ez, ami a mienk.
Új hozzászólás