1921. december 14-én kezdődött az a népszavazás Sopronban és környékén, amelyen a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott. Ez volt az egyetlen esemény, amely a trianoni szerződést módosította. Az összesen 26 879 jogosultból 24 063-an vettek részt a szavazáson, 65,08 százalékuk Magyarországra, 34,92 százalékuk pedig Ausztriára voksolt. Bár a kisebb, főként német ajkú községekben inkább Ausztria felé billent a mérleg nyelve, Sopron magyarpárti többsége döntőnek bizonyult, itt a szavazati joggal rendelkezők 72,7 százaléka Magyarországra voksolt. Magyarország Kormánya 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította. Ma is megünneplte Sopron a Hűség napját. A város vezetői és az 1921-es népszavazásban részt vett települések polgármesterei koszorúzással emlékeztek arra, hogy Sopron és környékének lakosai 99 éve úgy döntöttek: magyarok maradnak.
A Hűség napi megemlékezés a Szent Mihály-temetőben kezdődött, ahol Sopronyi-Thurner Mihály egykori polgármester sírjánál Farkas Ciprián polgármester és az intézmények vezetői csendes főhajtással emlékeztek az évfordulóra. Ezt követően a Hűségkapunál, a városháza előtti Thurner szobornál és a Hűségzászlónál helyeztek el koszorút a város vezetői, valamint az 1921-es népszavazásban részt vett települések polgármesterei. 1921. december 14-én Sopron és nyolc környező település – Nagycenk, Kópháza, Harka, Ágfalva, Fertőrákos, Fertőboz, Balf és Bánfalva – lakosságának arról kellett döntenie, hogy Magyarországot, vagy Ausztriát szeretnék-e hazájuknak tudni. A népszavazással 257 négyzetkilométer hovatartozása is eldőlt. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak elfogadtak, holott az ország elvesztette területének kétharmadát. A terület hovatartozását eldöntő népszavazás emlékére az országgyűlés 1922-ben a Civitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Város címmel jutalmazta Sopront, 2001-ben pedig Magyarország Kormánya december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.
Farkas Ciprián úgy fogalmazott, a kilencvenkilenc évvel ezelőtti népszavazás alapvetően meghatározta Sopron és lakosságának identitását. Erre minden évben emlékezni és emlékeztetni kell. A járványhelyzet miatt az idei Hűség napi ünnepséget és díszközgyűlést nem tartották meg, és nem szavaztak a díjazottakról sem. Jövő tavasszal viszont, remélhetőleg a veszélyhelyzet megszűnését követően, élni fognak a lehetőséggel, hogy ünnepélyes keretek között átadják a Közgyűlés által alapított címeket, díjakat, városi kitüntetéseket és elismeréseket az arra érdemeseknek.
A város koszorúját Farkas Ciprián polgármester, Simon István és Csiszár Szabolcs alpolgármesterek helyezték el a Hűségkapunál, a Thurner szobornál, valamint a Hűségzászlónál. A környező településekről Palkovits János fertőrákosi, Csorba János nagycenki, Pék Zsuzsanna ágfalvi és Kutrucz Gyula fertőbozi polgármesterek, valamint Németh Róbert Harka alpolgármestere vett részt a megemlékezésen.
Források: MTI; cyberpress
Új hozzászólás