Június 4-én tervezték leleplezni, de a világjárvány miatt csak tegnap került sor a kézdiszárazpataki közösségi ház közelében felállított Trianon-emlékmű ünnepélyes avatására, illetve megszentelésére. A Bodó Imre ny. főesperes, plébános által celebrált szentmisét követően helybeliek és meghívottak az Ópra Benedek-iskola és közösségi ház udvarán lévő emlékműhöz vonultak. Az avatóünnepség a Szóró Dorina és Gergely Tamás által irányított furulyacsoport fellépésével kezdődött, majd Balogh Tibor, Kézdiszentlélek község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket - írta a Háromszék, erdélyi magyar lap.
„Ez az emlékmű, mely itt ékeskedik, egy olyan történelmi eseményhez kapcsolható, amely az egyik legsötétebb, gyászos történés egész nemzetünk életében. Trianon a soknemzetiségű és nagy kiterjedésű magyar állam végét jelentette. A paktum következtében az ország elvesztette területének hatvanhét, lakosságának pedig ötvenhét százalékát. Ráadásul egyáltalán nem csak a nemzetiségi többségi területeket csatolták el, hárommillió ember a csonka Magyarország határain kívül rekedt...”
– mondotta többek között az elöljáró, aki azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Ugyanakkor köszönetet mondott Biró Levente tanítónak, az emlékműállítás ötletgazdájának, Tódor Előd képzőművésznek, az emlékmű tervezőjének, valamint a terv kivitelezőinek, a kézdiszentléleki Bartalis kőfaragó családnak és a kettős kereszt elkészítőjének, Fábián Leventének.
Rancz-Gyárfás Elemér, a kézdiszentléleki Apor István-iskola igazgatója Trianonról szólt. „Bár már nem igazán hisszük a régi Magyarország feltámadását, de hiszünk Székelyföldben, a székelység nem volt, hanem merem hinni, hogy lesz, mert mi is Trianon üzenete száz év távlatából? Elsősorban a megmaradásért, identitásunk megőrzéséért való tenni akarás, valamint a merész kiállás (…). Gondoljunk mindennap, a nap minden órájában Trianonra” – hangsúlyozta az iskolaigazgató.
Ezt követően Bartók Anita tanuló Juhász Gyula Trianon című versét szavalta el, majd Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke mondott ünnepi beszédet. „Száz év után is keserűen tekintünk vissza, de a tényeket visszafelé nem tudjuk megváltoztatni. Ha ez így van, márpedig tudjuk, hogy így van, akkor nekünk előre kell nézni és előre kell tenni. Meggyőződésünk, hogy az autonómia az egyetlen megoldás, a teljes körű területi autonómia az egyetlen garancia arra, hogy mi, magyarok saját ügyeinket saját magunk intézhessük, egyébként úgy, ahogy azt 1918-ban Gyulafehérváron éppen a minket bekebelezni készülő románok írásban is vállalták” – hangsúlyozta a politikus.
Az emlékművet Balogh Tibor polgármester, Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Rancz-Gyárfás Elemér iskolaigazgató leplezte le. A Trianon-emlékművet Bodó Imre ny. főesperes, az egyházközség plébánosa áldotta meg. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
Háromszék nyomán
Új hozzászólás