A kormány leváltásának esélyét sokan az ellenzéki pártok összefogásában látják. A Modern Magyarország Mozgalom már a 2014-es választás előtt meghirdette, vezetőjük Bokros Lajos azóta is ragaszkodik hozzá... Ahogy több ezer választópolgár is követeli:
- fogjon össze ellenzéki oldalon mindenki,
- egyesítve a kormányváltó szavazók voksait váltsa le a Fideszt,
- fogadjon el új alkotmányt és választási törvényt,
- majd ennek megfelelően írjon ki új választást.
A terv pikantériája, hogy pontosan kiszámítható, mi történik, ha megvalósul az összefogás, ugyanis minden adat ott van a 2014-es választás eredményében.
Az ellenzéki együttműködés, így a Jobbik, a DK, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd pártvezetői bejelentették, hogy megszületett a teljes ellenzéki együttműködés. Az alábbiakban egyben közöljük nyilatkozatukat:
„Megszületett a teljes ellenzéki összefogás.
Az ellenzéki pártelnökök idei utolsó ülésén megszületett a döntés: az ellenzék közös listán indul a 2022-es országgyűlési választáson, ezzel is kifejezve a nemzet egységét, amely egység egyszerre fogja elhozni a kormány- és a korszakváltást Magyarország számára.
Az ellenzéki pártelnökök mai döntésükkel kijelölték az összefogás kereteit: mind a 106 körzetben közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, közös programmal és immár közös listával fogják lebontani az Orbán-rendszert, megadva a nemzetnek mindazt, amit a rendszerváltáskor megígértek neki: szabadságot és jólétet.
Az ellenzéki pártelnökök egyben elfogadták a közös listaállítás feltételeit tartalmazó Korszakváltás Garanciái című dokumentumot is, amelyben kinyilvánítják: szövetségük célja megteremteni a független, élhető és büszke Magyarországot.
Ennek érdekében a közös listát állító pártok vállalják, hogy csak olyan személyeket indítanak képviselőjelöltként, akik nem vettek részt korrupciós bűncselekményben és nem játszottak össze a Fidesszel. Azzal a párttal, amelyik még a válságban sem segítő jobbot, bértámogatást nyújt a magyaroknak, helyette az iparűzési adón keresztül vérezteti ki az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, még tovább nehezítve a lakosság védelmét.
A pártelnökök hitet tettek amellett: véget vetnek annak, hogy a hatalom egymás ellen fordít magyart a magyarral. Ezzel szemben vállalják a jólét és a társadalmi béke megteremtését, a közélet megtisztítását, a jogállamiság helyreállítását és a múlttal valós szembenézést, beleértve az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát is.
A nemzet iránt érzett felelősség összeköt bennünket, ez a felelősség pedig erősebb mindennél. Az ellenzéki összefogás a mai nappal megszületett.
Jobbik Magyarországért Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Lehet Más a Politika, Magyar Szocialista Párt, Momentum Mozgalom, Párbeszéd Magyarországért Párt.”
- olvasható a kiáltványban!
2014-ben 70 olyan egyéni körzet volt, ahol a Fidesz nyert, de ha összeadjuk a Baloldal, a Jobbik és az LMP indulójának voksait, akkor az együttesen több mint a kormánypárti jelölt szavazatainak száma. Ezen felül további 10 körzetben a Baloldal egyedül is győzött. A maradék 26 választókerületben a Fidesz akkor is mandátumot szerez, ha a parlamentbe bekerült összes ellenzéki erő közös jelöltet indít.
A három ellenzéki erő listáira összesen 51,13 % szavazott. Figyelembe véve a töredékszavazatokat, melyekből ez esetben a Fidesznek jóval több lett volna, hiszen ők csak 26, míg a másik oldal 80 körzetben nyer, az elképzelt összefogás a 93 listás mandátumból legfeljebb 45-öt kaphatott volna. (Részletesebb számítás itt, 36-39. oldal.)
A kétharmados többség határa 133 képviselői hely. A teljes ellenzéki összefogás a kétharmados parlamenti többségnek a matematikai esélyét sem teremti meg. Tehát nem lehet sem új alkotmányt, sem új választási törvényt elfogadni. Meglepő? Igen az, hiszen a Fidesz 2014-ben 44,87 % szavazattal 133 mandátumot kapott, míg az elképzelt összefogásnak 51,13 %-kal csak 125 jutott volna. Ilyen az aránytalan választási rendszer, bármi megtörténhet!
Másrészt az eltérő mandátumszámok a választási rendszer és a pártstruktúra viszonyának a következményei. 2014-ben 4 induló került be a parlamentbe, így a voksok annyira megoszlottak közöttük, hogy bár a Fidesz a szavazatoknak csak a kisebbségét szerezte, mégis 19,3 százalékponttal megelőzte a második helyezett Baloldalt. Az elképzelt ellenzéki összefogásnak azonban csak 6,26 százalékpont előnye lett volna a Fidesz előtt, ugyanis ebben az esetben csak két induló kerül be a parlamentbe. Ahhoz, hogy előbbi kétharmadot szerezzen, a különbséget fel kellene tornászni nagyjából 20 százalékpontra. Az alkotmányozó hatalomhoz tehát nemcsak össze kellene adódni az ellenzéki szavazatoknak, amelyek elemzők szerint nem összeadhatók, hanem még újakat is kellene gyűjteni. Vagyis a jelenlegi ellenzéki pártoknak egymással összefogva kellene elérnie azt, ami külön sem sikerül nekik.
Az ellenzéki pártoknak semmilyen racionális okuk nincs és nem is lehet arra, hogy összefogjanak egymással. Egyetlen esetben lehetséges a közös választási indulás: ha az összes ellenzéki párt vezetői között kialakul egy olyan személyes, emberi, érzelmi viszony, amely miatt 100 százalékban megbíznak egymásban. Ehhez azonban a választóknak nincs és nem is lehet köze.
A borítóképen a magyar ellenzék politikusai, független országgyűlési képviselőkkel az Országház főlépcsőjén 2019. január 3-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Új hozzászólás