A Tigré régiójában kormánybarát erők és milíciák ütköztek össze, Axum városában százak haltak meg. Eritrea tagadja, hogy bármi köze lenne az eseményekhez. A régió most három hónapos konfliktus után kezdett el visszatérni a normális kerékvágásba, és megszólaltak a túlélők is – írja a Neokohn a Times of Israel írására hivatkozva. Eddig az újságírók be sem jutottak a területre, és a régió gyakorlatilag el volt vágva a világtól.
A helyi ortodoxok egy diakónusa anonimitást kérve elmondta, hogy segített megszámlálni a halottakat, és összegyűjteni a személyi igazolványaikat. Ő úgy hiszi, hogy kb. 800 embert öltek meg egyetlen hétvége alatt a templomban és a város környékén – Axumban összesen ezrek haltak meg. Szerinte a vidéken még rosszabb a helyzet.
A tigréi harcokról alig vett tudomást a világ – a korábban Nobel-béke díjat kapó Abiy Ahmed etióp miniszterelnök az amerikai választások alatt adott hírt a harcokról. Tigré regionális erőit vádolta zavargással, akiknek vezetői kb. három évtizedekig uralták Etiópiát, mielőtt ő átvette a hatalmat. Tigré vezetői önvédelemnek nevezték az akcióikat.
A miniszterelnök visszautasította, hogy a külvilág humanitárius segélyt vigyen a régióba, vagy hogy vizsgálatokat végezzen. Azt állította, hogy nem haltak meg civilek, és tagadja, hogy több ezernyi eritreai katona lenne a helyszínen.
Etiópia narratívája azonban megdőlni látszik, ahogy egyre több tanú szólal meg. A külügy már elismerte, hogy az illegális fegyveresek konfliktusában történhetett erőszak és tömeges gyilkosságok is. A közlemény a tigréi erőket vádolta azzal, hogy védtelenül hagyták a régiót. Az eritreai katonákról nem szólt.
Axum különösen nagy jelentőséggel bír az etióp ortodoxok számára, akik úgy hiszik, hogy itt található a Frigyláda, benne a Tízparancsolat kőtábláival. Wolbert Smidt történész szerint ha valaki megtámadja Axumot, akkor a tigréi ortodoxok és az etióp keresztények identitását is megtámadja.
A gyilkolás után egy zavart időszak jött, amikor az utcákat a katonák uralták, a családok pedig eltűnt szeretteik után kutattak. Éjszakánként pedig hiénák randalíroztak a városban. Az utcákon hagyott hulláktól az egész hely bűzlött.
A katonák több helyen nem engedték, hogy eltemessék, vagy hogy gyászolják a halottakat. Erre csak akkor kerülhetett sor, amikor a katonák elmentek. És ekkor is csak tömegsírokba tudták őket temetni. A halottak személyigazolványait összegyűjtötték, és a templomokban őrizték meg a családtagoknak.
A diakónus szerint az eritreai katonák a két évtizedes határháborút torolták meg, ami Abiy hatalomra jutásával ért véget. Több katona is azt mondta a lakosoknak, hogy parancsaik vannak arra, hogy a 12 évesekkel is végezzenek.
A diakónus nem utazott el, jelenleg is a templomban dolgozik, ahol a legdurvább konfliktusok alatt is megtartja a miséket.
Eritrea szemenszedett hazugságoknak hívta a szemtanúk állításait. Az információs miniszter, Yemane Gebremeskel az AP kérdéseire nem válaszolt. Eritrea kormánya szintén nem erősítette meg, hogy több ezernyi katonájuk lenne Tigrében.
Ám számos közösség szemtanúi őket rablással, gyilkolással és nemi erőszakkal vádolják. Többen leírják, hogy látták, ahogy járművekkel szállítják a katonákat az országba.
Eritrea hosszú ideje ellensége a Tigré jelenleg menekültté váló vezetőinek, akik majd’ harminc évig uralták Etiópia kormányát. Ezalatt egy két évtizedes határháborút is vívtak. Ez a konfliktus 2018-ban ért véget, amikor Abiy Ahmed hatalomra jutott. Ezért Nobel-díjat kapott 2019-ben.
Most azzal vádolják, hogy összejátszott az eritreai elnökkel, Isaias Afwerkivel, hogy célba vegye a régiót. A halottak pontos számát nem tudni. Az Etióp Vöröskereszt figyelmeztetett, hogy ha nem segítik elő a humanitárius szervezetek munkáját a régióban, ahol a 6 milliós lakosság 80 százaléka jelenleg elérhetetlen, akkor több ezer ember halhat éhen havonta.
Új hozzászólás