A neten is elérhető az a jelentés, amelyet az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság készített július elején az Alaptörvény kilencedik módosítására vonatkozóan. Az Alaptörvény kilencedik módosításának legvitatottabb pontja annak alkotmányos szintű rögzítése, hogy az anya nő, az apa férfi.
Ezen felül változtak a különleges jogrend, így a hadiállapot, a szükségállapot és veszélyhelyzet szabályai, ekkor változott a közpénz definíciója, s „ugyanebben a körben” jöttek létre a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok is.
Annak ellenére, hogy itthon parázs viták robbantak ki az alaptörvény kilencedik módosításával kapcsolatban, a Velencei Bizottság kifejezetten mérsékelt véleményt fogalmazott meg a tavaly téli közjogi fejleményekkel kapcsolatban.
Hazánkban több baloldali kötődésű orgánum, így a HVG is azt igyekszik sugallni, hogy a Velencei Bizottság véleménye Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításával kapcsolatban „lesújtó”, az abban megfogalmazott állítások viszont alapvetően nem találnak fogást a magyar szabályozáson - szemlézte a Mandiner.
A kifejezetten mértéktartó és szakmai jelentést - a testület korábbi gyakorlatától eltérően - ezúttal nem tarkítják a szöveget a különböző progresszív nem kormányzati szervezetek (NGO-k) részéről beszerzett információkon alapuló lábjegyzetek, mindössze egy helyen hagyatkozik a szöveg a Helsinki Bizottság kommentárjára a „Meseország mindenkié” című LMBTQI-mesekönyv kapcsán.
A Velencei Bizottság általános véleménye a kilencedik módosítással kapcsolatban az, hogy ezek a szabályok összességükben rendben vannak, s a részletszabályokon múlik, hogy a szabályozás összképe is kiállja-e a jogállamiság próbáját.
A módosítás legvitatottabb szabályával („az anya nő, az apa férfi”), és azzal a másik alaptörvényi rendelkezéssel kapcsolatban, miszerint házasságot csak egy férfi és egy nő köthet egymással, a Velencei Bizottság leírja például, hogy „a magyar állam, a magyar jogalkotó kizárólagosan jogosult meghatározni, hogy mit tekint házasságnak”. Felhívja arra is a figyelmet, az a szabály, miszerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége, a magyar Alaptörvény mellett az Európa Tanács más tagállamainak alkotmányaiban is megtalálható.
A Velencei Bizottság az anya és az apa, valamint a házasság alaptörvényi definícióit egybeolvasva felismerte, hogy ezek a szabályok a gyermekek örökbefogadása szempontjából fontosak.
A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozott, amelyben az áll, hogy „mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását (…) tiszteletben tartsák”, továbbá, hogy „e jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, (…) amikor az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges”.
Mindezzel – a Velencei Bizottság megítélése szerint is – összhangban van az, ha a magyar állam a módosítástól fogva a gyermek örökbefogadását az egy nő, egy férfi szövetségén alapuló házassághoz köti, miközben az egyedülálló személyek örökbefogadási lehetőségét is meghagyja.
Ahogy a magyar Kormány, úgy a Velencei Bizottság sem vitatja azt, hogy a fenti rendelkezések emberi jogi szempontból kifejezetten érzékeny életviszonyokat szabályoznak, éppen ezért a Bizottság „extrém körültekintést” javasol a magyar hatóságok számára a fenti szabályok végrehajtása során.
Noha a fentiekből kiderül, hogy a Velencei Bizottság mostani jelentésében alapvetően konstruktív, s a magyar jogalkotási fejlemények érdemeit el nem vitató hozzáállásáról tett tanúbizonyságot, néhány fontos kérdésben érdemi kritikát fogalmazott meg a magyar jogalkotóval szemben. A Bizottság kivetni valót talált abban az alaptörvényi rendelkezésben, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.” A Bizottság szerint ezt a rendelkezést vissza kell vonni (de legalábbis módosítani kell), a Velencei Bizottság ugyanis problémásnak tartja a születési nem hatóságok általi rögzítését, továbbá azt, hogy ezt az adatot később nem lehet megváltoztatni. Ezzel ugyanis a Bizottság szerint a transzneműek önazonossághoz való joga sérül, amelyet a Bizottság diszkriminatívnak tart. Szintén problémásnak tartja a Velencei Bizottság, hogy a magyar jogalkotó miért gyorsított eljárásban fogadta el az alkotmánymódosítást a vírushelyzet miatt elrendelt rendkívüli jogrend idején. Erre tekintettel jegyezte meg a Bizottság, hogy az alkotmánymódosítás főként emiatt nem felel meg azoknak a szempontoknak, amelyek a testület jogállamiság-ellenőrző listáján szerepelnek.
Mandiner nyomán
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd.
Új hozzászólás