Az 1942. január 20-án a Wannseeben (Berlin egyik délnyugati városrészében) tartott találkozón Reinhard Heydrich SS-Obergruppenführer a német állami szervek megjelent képviselőivel elfogadtatta, hogy a „zsidókérdés végső megoldására” egész Európában a Birodalmi Biztonsági Főhivatal irányelveit figyelembe véve kerüljön sor. A náci vezetők tanácskozása alig másfél óráig tartott.
A Hermann Göring által megbízott Heydrich felkérésére a konferencián az érintett állami és katonai szervek képviseletében 14 fő jelent meg. Az ambiciózus náci vezető célja a „feladatok” kiosztása mellett az volt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a résztvevők pontosan megértették az általa elmondottakat. A tanácskozásról, amely több mint 11 millió zsidó származású európai polgár (beleértve a semleges államok és az Egyesült Királyság zsidó közösségeit is) fizikai megsemmisítését helyezte kilátásba, Adolf Eichmann jegyzőkönyvet készített.
Heydrich elmondta, hogy az eredeti terv, amely szerint a zsidóságnak ki kellett volna vándorolnia a Harmadik Birodalomból túlságosan lassúnak bizonyult. Hitler elképzelése a zsidóság keletre történő áttelepítéséről pedig csak átmeneti megoldást jelenthet. Heydrich elgondolása szerint a fizikailag jó állapotban lévő zsidók útépítésben vennének részt a megszállt keleti területeken, amely során a többség „természetes úton semmisülne meg”. A túlélőket, akik a legellenállóbbnak bizonyulnak, „megfelelő bánásmódban” kell részesíteni. A megbeszélés során felmerültek olyan, nem minden esetben eldöntött kérdések is, hogy ki számít zsidónak, legyenek-e kivételezettek, illetve mi legyen azok sorsa, akik vegyes házasságból születtek, vagy első világháborús veteránok voltak. Néhány nappal később a megjelentek számozott, személyre szóló másolatot kaptak a konferencia jegyzőkönyvéről.
Eichmann 1961-ben, az Eichmann-per során elmondta, hogy a találkozó viszonylag gyorsan (egy-másfél óra alatt) lezajlott és a résztvevők között teljes volt az egyetértés és az együttműködés. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, amelyet 1947-ben találtak meg a konferencián megjelent Martin Luther iratai között.
"A zsidókat a végleges megoldás folyamán keleten megfelelő vezetéssel és alkalmas módon munkára kell fogni. Nagy munkáscsapatokban, nemek szerint szétválasztva, útépítés közben vezetik a munkaképes zsidókat ezekre a területekre és eközben nagy részük természetes fogyás útján kétségtelenül ki fog esni. A végül esetleg megmaradó töredékállományt, minthogy ez esetben kétségtelenül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelően kell kezelni, mert ez természetes kiválasztódást mutatva, szabadon bocsátása esetén egy új zsidóság magjának tekinthető." - részlet a wannseei konferencia jegyzőkönyvéből
A borítóképen: a varsói gettó.
Új hozzászólás