románia

A Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozatát a magyar nyelvű írott kultúrához való kivételes hozzájárulása, valamint a demokrácia és az etnikumok közötti párbeszéd erősítéséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként ítélte oda az államelnök Markó Bélának. Markó Béla Kézdivásárhelyen született 1951. szeptember 8-án...

Hűséges barátaimmal együtt azon megtiszteltetés ért, hogy a nagyszerű Beke család vendégszeretetét élvezhettem. Megcsodálhattuk az elképesztő gazdagsággal bíró Gyűjteményes-ház mindenben bővelkedő kiállítás termeit és a család szépen megterített asztalához ülhettünk. Hallgathattuk Ernő bátyám bölcsességét, felesége szerető szavait és István fia szerénysége mellett örömmel üdvözölhettem végre élőben István feleségét, Csillát...

„Hosszú évekig, amikor akadályozni próbálták szimbólumaink szabad használatát, kihívás és feladat volt megvédeni azt, amihez joga van a mi közösségünknek. Ezekben a hónapokban viszont örömként éljük meg, hogy vannak eszközeink arra, hogy zászlókat és címereket hivatalosítsunk. Mindazok a zászlók és címerek pedig, amelyeket a kormányban hivatalosít az RMDSZ, a helyi közösségeké maradnak...”

Semjén Zsolt, az RMDSZ kongresszusán újabb nagy elszólást mondott, amivel az erdélyi magyar politikai pluralizmusba rúgott egy nagyot. Semjén kijelentette ő azért szereti az RMDSZ-t, mert ők a magyarok. Ezután bennem függetlenként és az RMDSZ-t talán egyik legjobban jogosan kritizáló bloggerként azt az érzést keltette bennem és több nem RMDSZ-es erdélyi magyar emberben, hogy mi Semjén szerint nem vagyunk magyarok.

Romániának és Magyarországnak stratégiai partnerekként, szomszédos államokként, EU- és NATO-tagországokként közös érdekeik vannak, ebben a kontextusban pedig a jövőben is prioritás kell maradjon az alapszerződés, valamint a dokumentum által létrehozott eszközök “teljes kihasználása”. A dokumentum emlékeztet, hogy az alapszerződéssel összhangban hozták létre a román-magyar kisebbségi vegyes bizottságot, amely továbbra is referenciafóruma kell, hogy maradjon a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban felmerült problémák kezelésének...

Tíz éve adták át a Kolozsvár főterén álló, felújított–restaurált Mátyás király-szoborcsoportot, amely a legendás Fadrusz János szobrászművész leghíresebb munkája. Az alkotást az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazták, és mindmáig a kolozsvári városkép meghatározó eleme, országos jelentőségű műemlék. A bronzból készült szoborcsoportot 2011-es felújítása óta többször megrongálták, volt, hogy festékkel öntötték le, máskor letörték az egyik alak sarkantyúját, nemrégiben pedig különböző feliratokat firkáltak rá...

Több százan látogattak el csütörtökön az úzvölgyi katonatemetőbe, hogy leróják kegyeletüket az 1944. augusztus 26-án történt szovjet támadás hősei előtt. A megemlékező ünnepség része volt egy katolikus és egy református szentmise, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit a magyar emlékműnél.

Claudiu Târziu azt mondta, az RMDSZ lépten-nyomon bebizonyítja, hogy nem tartja tiszteletben sem az államot, amelynek a csúcsvezetésében is képviselteti magát, sem az alkotmányt, sem a román többséget, „amely amellett, hogy toleráns, nagy szeretettel viseltetik az országban élő más nemzetiségek iránt”. Úgy véli, Románia példásan bánik a nemzeti kisebbségekkel, ennek a „jóságnak” azonban nem szabad „ostobaságnak vagy gyengeségnek” látszania, és ennek érdekében határozottabb fellépésre lenne szükség kül- és belpolitikai szinten egyaránt.

Magukra haragították a mélyromán érzelmű kommentelőket a moldvai Neamţ megyében található Vânători természetvédelmi park illetékesei, pedig csak annyit tettek, hogy a magyar-román közeledés jegyében kereszteltek el egy frissen világra jött bölényborjút. A természetvédelmi parkban ez régi gyakorlatnak számít, ráadásul nem is vádolhatók azzal, hogy ne lennének román nemzeti érzelműek...

Az államadósságot főleg az növelte tavaly, hogy a koronavírus-járvány miatt a bukaresti kormány hatalmas hiteleket vett fel. Ezek összértéke elérte a mindenkori román kormányok által az elmúlt harminc évben felvett hitelek egyharmadát. Emiatt tavalyi rekordmagasra, 9,79 százalékra ugrott az államháztartás GDP-arányos hiánya...