Arad

81 esztendőt megélni még magában sem egyszerű, de 81 évet katonai szolgálatban, huszárként, lóháton eltölteni, alighanem világrekord. Nem tudom szerepel-e Skultéty László neve a rekordok könyvében, de ha nem, bizonyosan odaillene. Skultéty eredetileg Gábris László néven született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. A családban hagyomány lehetett a katonáskodás, a huszárság. Édesapja is huszár volt, aki felesége halála után nem nagyon tudott mit kezdeni az akkor tizenkét éves fiúval, gondolt egy merészt, és huszárnak adta...

Toporcon, 1818. január 30-án született görgői és toporci Görgei Artúr 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között három napig Magyarország teljhatalmú vezére volt, akkori kifejezéssel diktátora. Polgári végzettségét tekintve vegyész, és 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket publikált...

Legnagyobb ámulatára alig serkenő bajuszú fiúkat és őszhajú öreg katonákat látott. Szinte mindőjüknek volt valamilyen sebesülése. Lehettek vagy húszan a bátor huszárok. Halkan valami furcsa dallamot énekeltek, amely a kozák fülébe is bevette magát. A szöveget nem értette, de az ének bús és panaszos akkordjai a szülőföldjét idézte fel és a cári elnyomást...

Görgey Artúr és Kossuth Lajos egybehangzón nevezte 1849. április 26-án lezajlott első komáromi csatát – másképpen komárom-szőnyi csatát – a szabadságharc legfontosabb ütközetének. A szabadságharc kimenetele szempontjából sorsdöntő csata szomorú következményeként hívták be az osztrákok az orosz cár seregeit. A komáromi csatában – Görgey vezetése alatt – 24 000 amagyar honvéd állt szemben a Schlick tábornok vezette harmincezres osztrák sereggel...

Az 1848-as forradalom után a Szent Korona jelentősége megnőtt. Az 1848-ban megválasztott első népképviseleti országgyűlés már vizsgálóbizottságot küldött ki félvén, hogy az Ausztriába távozó István nádor azt magával vitte – ami álhírnek bizonyult. Szeptember 28-án ismét elterjedt a Korona ellopásának híre, ám Ürményi Ferencz, az akkori egyetlen koronaőr parancsnok megcáfolta a hírt és mindent rendben talált...

104 esztendeje, 1917. február 9-én ezen a napon hunyt el Aurel Constantin Popovici genfi emigrációban 54. életesztendejében. A lugosi születésű román politikus, hírlapíró már nem élhette meg, hogy a 15 föderatív egységből álló "Nagy-ausztriai Egyesült Államok" létrehozására kidolgozott terve a történelem süllyesztőjébe kerüljön. Ma a brassói bolgárszegi szent Miklós templomban nyugszik...

Arad, Szatmár, Szilágy, Kolozs és Kovászna megyékben lesz RMDSZ-es prefektus, továbbá 11 megyében magyar alprefektus is lesz; Szeben megye kivételével az összes erdélyi megyében, illetve Bukarestben és Krassó-Szörény megyében is magyar kormánybiztos-helyettes tevékenykedik majd – adta hírül az RMDSZ Arad megyei szervezete sajtóközleményében. A prefektusi hivatal a kormány területi képviselete, feladata többek között az önkormányzatok és közintézmények működésének felügyelete, a törvényesség betartása...

A két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa Magyarpécskán született 1875. november 13-án. Budapesten, Münchenben, Párizsban tanult. Az első világháború előtt Tisza István híve, majd a Nemzeti Munkapárt egyik országos szervezője. Végigjárta az állami hivatalok különböző fokozatait: előadó, majd osztálytanácsos, 1910-től közigazgatási bíró, 1914-től vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár volt. 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnökeként, majd a Miniszterelnökség politikai államtitkáraként tevékenykedett. 1919 februárjában Bethlen Istvánnal létrehozta a Nemzeti Egyesülés Pártját...

Európában, de talán az egész világon nincs még egy nemzetnek olyan történelme, mint a magyar történelem. Mátyás király halála óta, máig(!) vagy ránk erőltetett, vagy szabadon választott igában élünk. Mindig valahová tartoznunk kellett, s mindig voltak olyan hazaárulók, akik az éppen rajtunk uralkodó hatalom érdekeit pénzért kiszolgálták. Arra, hogy a magyar politika szerkezetében évszázadok óta rosszul működik valami, sajnos tragikus és kézzelfogható bizonyítékokat rejt a valóság: Rákóczi hamvait hazahozták egykor Magyarországra – Kassára (ma Kosice). Hunyadi földi maradványát Gyulafehérváron (ma Alba Iulia) temették el, királyaink közül tizenegyet Pozsonyban (ma Bratislava) koronáztak, Szent László Nagyváradon (ma Oradea) pihen...

1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, ám az ellenkező hatást érték el: a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált...