bombázás

Az első hullámban érkező gépek „jelzőfényként” foszforbombákat dobtak a városra. A megfékezhetetlen tűzvihar kétségkívül kiváló „jelzőfény” volt később támadó repülőgépek számára. A mindenütt fellángoló tüzek, a felszabaduló mérges gázok, az elviselhetetlen hőség több áldozatot szedtek, mint a hagyományos robbanóbombák...

1991. október 27-én 20 óra 51 perckor, a délszláv háború során, egy jugoszláv vadászgép Barcsot támadta. Ekkor a támadási manőver részeként Jugoszlávia légteréből érkező MiG–21-es vadászrepülő 300-350 méteres magasságból indított magyar célpontok ellen kettő darab Hunting Engineering által gyártott BL755 típusú, MK3-s változatú kazettás bombát. A bombák szerencsére Barcs központi részétől távolabb robbantak fel, így személyi sérülést nem, de jelentős anyagi kárt több épületben is okoztak...

A kassai bombatámadás az akkor Magyarországhoz tartozó Kassát ért, máig nem tisztázott légitámadás volt 1941. június 26-án, amely jelentős károkat okozott mind emberéletben, mind a város épületeiben. Az esemény szolgáltatott okot Magyarország Szovjetunióval szembeni hadbalépésére. Az incidensről értesülve Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy László magyar miniszterelnök és egyes németbarátnak ismert politikusok rábeszélésének hatására még aznap, alaposabb vizsgálat nélkül bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval, amelyet az országgyűlésben Bárdossy június 27-én tett meg...

Magyarország 1944-es német megszállását követően megindult az angolszász bombázás. Az egyik legpusztítóbb csapást június 2-án mérték hazánkra, a normandiai partraszállást előkészítő Frantic Joe keretében megszórták Miskolcot, Debrecent, Szolnokot, Szegedet, Balmazújvárost, Nagyváradot, Kolozsvárt...