Budapest ostroma

Malinovszkij és Tolbuchin szovjet marsallok valóságos versenyfutást rendeztek, hogy melyiküké lesz a dicsőség, ki éri el előbb Budapestet. És 1944. december 24-ére –egyáltalán nem várt és nem kívánt karácsonyi ajándékként megérkeztek… A 2. Ukrán Front és a 3. ukrán Front csapatai ostromgyűrűbe zárták a várost, valamennyi védőjével, körülbelül egymillió lakosával egyetemben...

Alig egy esztendővel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án - Európában elsőként - hajtották végre a magyar Hold-radar kísérletet. Bay Zoltán, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője és munkatársai sikeresen mutatták ki - saját fejlesztésű radarberendezésükkel - a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről...

Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944. december 25-től 1945. február 13-ig. Budapest 102 nap múlva adta meg magát. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, habár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították...

A kamera képe a szétlőtt és szétbombázott várost mutatja. A vár előtt négy részeg orosz katona pózol egy T-34-es harckocsi előtt, miközben a füst mindent betölt. Lerombolt házak és mindenütt halottak. Egy borostás arcú NKVD-és tiszt németül ordítja a rádióba: - Elesett Varsó, Budapest, Berlin következik, majd London és New-York! A filmfelvevő lencséje távolodik a várostól, már nem látja a gyilkosságok és erőszaktételek sorát a vörös csillag alatt...

„A végrehajtási parancsban tehát a központi határozatban szereplő „német" szó értelmezését is megadják, amely szerint a „német származásúaknak" kell kényszermunkára menniük. Azaz, nem az elkövetett bűnök és nem is a választott saját identitás, vagy anyanyelv volt az alapja a kényszermunkára hurcolásnak, hanem a demokratikus világ, sőt a Szovjetunió által is - legalábbis szavakban - elítélt a náci Németország által is alkalmazott „faji" alapú megkülönböztetés. A „faji" alapú megkülönböztetés kritériumait ugyanakkor nem határozták meg központilag, így az összegyűjtést végrehajtó parancsnokok tág teret kaptak a német származás meghatározására.”

1956 novemberétől egészen más okból, mint napjainkban, de kijárási tilalmat rendeltek el, amit egyetlen napra, december 24-ére felfüggesztettek, hogy az emberek el tudjanak menni az éjféli misére. Aztán a kijárási tilalom 1956 szilveszterén is érvényben maradt. Most, a koronavírus-járvány miatt hasonló korlátozásokra számíthatunk...

Malinovszkij és Tolbuchin szovjet marsallok valóságos versenyfutást rendeztek, hogy melyiküké lesz a dicsőség, ki éri el előbb Budapestet. És 1944. december 24-ére –egyáltalán nem várt és nem kívánt karácsonyi ajándékként megérkeztek … A 2. Ukrán Front és a a 3. ukrán Front csapatai ostromgyűrűbe zárták a várost, valamennyi védőjével, körülbelül egymillió lakosával egyetemben...