Forgách Simon

Korábban Károlyi Sándor „kísérletezett” a Dunántúlon, de nem járt valami sok sikerrel. Bár több kisebb csatát megnyert – például, pont Szentgotthárdnál verte meg Johan Rabatta grazi várnagy csapatait -, de Heister császári generális a koroncói csatában legyőzte Forgách Simon túlerőben lévő, de tapasztalatlan katonákból álló seregét és az 1704. év végére az egész Dunántúlt elfoglalta...

1703. november 15-én Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor egyesült kuruc serege a zólyomi vár alatt megütközött a Forgách Simon vezette labanc haddal. És győzött. De ez a csata nem csupán a diadal okán maradt nevezetes… Forgách seregében ott szolgált egy vén katona, akit mindkét táborban csak Vak Bottyánként ismertek. Ő még tartotta a régi, török időkből maradt szokást: csata előtt párbajozni kell! Párbajra hívta hát a kurucokat…

Talán 1643-ban született. A halála időpontja már biztosabb: 1709. szeptember 26-án vagy 27-én lépett át a halhatatlanságba Bottyán János kuruc generális, a legendák Vak Bottyánja. Elszegényedett protestáns kisnemesi családból származott, talán ezért is vállalt az 1650-es évektől a nagyszombati jezsuiták vágsellyei birtokán lovászi munkát. Hatásukra áttért a katolikus hitre, amiért apja kitagadta örökségéből. Ez egyébként se lehetett valami sok…

Az egy hónapja tartó ostrom alatt Ahmed másodvezér csapatai romhalmazt csináltak a temesvári várból. A nagy melegben kiszáradtak a várat övező mocsarak, így közvetlen közelről is lehetett lőni a falakat. Losonczi - hiába kért - nem kapott segítséget sehonnan, mivel a neki szánt segélyeket Lippa parancsnoka, Bernardo de Aldana visszatartotta. Ennek, és a két főtiszt közti konfliktusnak az okait részletesen tárgyalja Molnár Dániel Márton: Losonczi és Aldana – Katonai koncepciók ütközése 1551-52-ben című tanulmánya. Árnyalja az Aldanáról kialakult egyoldalúan sötét képet, igyekszik rámutatni azokra a különbségekre, amelyek a két tisztet, a kétféle katonai felfogást jellemezték. Aldana nagytudású, alaposan felkészült, képzett spanyol tiszt volt, aki jól értett az ostromműveletekhez...

Szentgotthárd a magyar hadtörténelemben fontos szerepet töltött be. Három győzelem is kötődik nevéhez, de ebből a legismertebb az első, az 1664-ben a törökök felett aratott diadal. A Rákóczi-szabadságharc idején azonban két, igaz méretében és jelentőségében kisebb, kuruc győzelem született. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705 végén pedig Bottyán János generális verte meg itt a császáriakat...