Görgey Artúr

Lebstück Mária honvéd főhadnagy 1880-ban költözött az újpesti Csokonai utca 4. szám alá és itt élt 1892. május 30-án bekövetkezett haláláig. A katonai pálya ma sincs „elnőiesedve”, a 19. században meg különösen nem volt, Mégis megtörtént, hogy egy ifjú hölgy egészen a főhadnagyi rangig vitte. Élettörténetét nem kisebb személyiség, mint maga Jókai Mór jegyezte le, neki mondta tollba, a halálos ágyán. Hogy mi kellett ahhoz, a romantika századában, hogy egy fiatal, még tizennyolcadik évét sem betöltött leány a katonai pályára lépjen? Nem kisebb dolog, mint egy forradalom...

Görgey Artúr és Kossuth Lajos egybehangzón nevezte 1849. április 26-án lezajlott első komáromi csatát – másképpen komárom-szőnyi csatát – a szabadságharc legfontosabb ütközetének. A szabadságharc kimenetele szempontjából sorsdöntő csata szomorú következményeként hívták be az osztrákok az orosz cár seregeit. A komáromi csatában – Görgey vezetése alatt – 24 000 amagyar honvéd állt szemben a Schlick tábornok vezette harmincezres osztrák sereggel...

1848. október 7-én a Perczel Mór vezette honvédsereg fogságba ejtette a Karl Roth és Nicolaus Philippovich császári-királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet. A szabadságért harcba indult magyar nemzet hadai fényes győzelmet arattak, Ozoránál ejtették a legtöbb hadifoglyot az egész szabadságharc történetében...

Amikor a temesvári katasztrófáról s az ottani magyar fősereg felbomlásáról Guyon tábornok meghozta Aradra az írásos jelentést, Kossuth azt minden megjegyzés nélkül küldte át Görgeynek. Akiről pedig tudta, hogy ilyen körülmények között nem folytathatja az immár értelmetlennek tűnő harcot. Az ország különböző részein szétszórt honvédcsapatok egyesítésére nem volt mód...

Miután két portyázó különítmény és az előző csatából kimaradó I. hadtest beérkezett az erődvárosba, Görgei július 9-re határozott támadást rendelt el Haynau serege ellen. Minthogy a tábornok még alkalmatlan volt a támadás levezénylésére, Klapka György volt hivatott azt végrehajtani. Sajnos Klapka először, kihasználva Görgei újabb eszméletvesztését, elhatározta, hogy csata helyett elvonul Szeged felé a folyó északi oldalán, majd a magához tért Görgei fenyegetőzésére, hogy lemond, a már elvonult csapatokat visszahívták. A vezérek ellentéte a közkatonákig ért, akik csak annyit tapasztaltak, hogy összevissza meneteltetik őket parancsnokaik. Így a támadás Klapka hibájából csak július 11-én történhetett meg, s ez lett az úgynevezett Harmadik komáromi csata.