Gróf Batthyány Lajos

Pozsonyban, 1807. február 10-én született gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József, államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Vértanú. 16 évesen fejezte be intézeti tanulmányait. Ezután a zágrábi jogi akadémián tanult. 1826-ban katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Itáliába ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Eközben (itt a források ellentmondóak) valószínűleg 1827-ben diplomázott. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örökségére várva, nagy adósságot halmozott fel...

Európában, de talán az egész világon nincs még egy nemzetnek olyan történelme, mint a magyar történelem. Mátyás király halála óta, máig(!) vagy ránk erőltetett, vagy szabadon választott igában élünk. Mindig valahová tartoznunk kellett, s mindig voltak olyan hazaárulók, akik az éppen rajtunk uralkodó hatalom érdekeit pénzért kiszolgálták. Arra, hogy a magyar politika szerkezetében évszázadok óta rosszul működik valami, sajnos tragikus és kézzelfogható bizonyítékokat rejt a valóság: Rákóczi hamvait hazahozták egykor Magyarországra – Kassára (ma Kosice). Hunyadi földi maradványát Gyulafehérváron (ma Alba Iulia) temették el, királyaink közül tizenegyet Pozsonyban (ma Bratislava) koronáztak, Szent László Nagyváradon (ma Oradea) pihen...

1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, ám az ellenkező hatást érték el: a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált...

1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót...

Az Országos Vitézi Szék – Horthy Miklós kormányzó elnökletével – 1920. szeptember 25-én, a budai királyi várpalota Mátyás-termében tartotta első ülését. E napon jelent meg a kormányzó „legmagasabb kézirata”, amely kijelölte a Vitézi Szék vezérkarát, és utalt annak feladataira. Az első tagok között volt tapolylucskai és kükemezei Bánó Kálmán alezredes, egyike a nyolc törzskapitánynak, akiket a kormányzó 1921 tavaszán, az első zárt körű avatáson vitézzé avatott...