himnusz

Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait...

Ha a valóságból indulunk ki, a törvénytervezet A magyar zászlókról Kárpátalján címet is viselhetné. A dokumentum hatalmas „szurkolótáborral” rendelkezik, hiszen hazafiasan hangzik, és a patrióták által helyesnek tartott célt kívánja elérni. Mindennek ellenére, ha a Legfelső Tanács megszavazza, az országnak fel kell készülnie a „mellékhatásokra” is, elsősorban, a szomszédokkal való konfliktusokra...

A cikkhez mellékelik az esetről készült lejárató és a magyarok ellen szító videófelvételt, amit egy a teremben tartózkodó személy rögzített mobiltelefonjával. A felvételt készítő durva, megalapozatlan vádakkal támadja a kistérség vezetőjét, a legdurvább, hogy krími forgatókönyvet vizionál Kárpátalján...

1925-ben maghalt szülővárosom lakója, Odescalhi Artur herceg. Ezt azért tartom fontosnak feljegyezni, mert amikor a fia a temetésre megérkezett, arra kért, hogy hívjak orvost, aki kivágja az elhunyt herceg szívét. Ezt egy befőttes üvegben a fia magával vitte külföldre. A 88 éves aggastyánt szinte az egész város kísérte utolsó útjára. ez volt talán az első nyilvános szereplésem, amikor a temetőben a búcsúbeszédet elmondtam. Körmöcbányai párttitkári működésem idején minden évben rendeztünk karácsonyi ünnepségeket. Hogy ezek sikerét biztosítsam, kényszerülve voltam az ilyen előadásokat szlovák, magyar és német nyelven megrendezni...