II. András

A középkor egyik legnagyobb uralkodójának, III. Bélának rendkívül ambiciózus fia, II. András alakja máig megosztja a kutatókat és a történelem iránt érdeklődőket. II. András, aki II. Balduin jeruzsálemi király ükunokája, anyja révén Antiochia fejedelmének, felesége révén a latin császárnak, testvére Margit révén a volt bizánci császárnak és Thesszaloniké fejedelmének Bonifácnak volt a rokona, valamint az éppen uralkodó Jolanta császárnő anyjának, I. Máriának harmadfokú unokatestvére...

Édesanyja egy olasz őrgróf leánya, Estei Beatrix volt, aki akkor ment hozzá harmadik feleségeként Endréhez (1235), amikor az már majdnem 60 éves volt. Többen is azt gondolták, törvénytelen gyermeket hord a szíve alatt. IV. Béla (1235-1270) és Kálmán herceg soha nem ismerte el testvérének Istvánt, aki így egész életét külföldön töltötte. Velencében vette el Michele Morosini lányát, Tomasina Katalint. Az ő fiuk volt III. András, aki 1265 tájékán született...

Mivel azon szabadság, melyet Szent István király szerzett volt országunkban mind a nemeseknek, mind egyebeknek, némely királyok hatalma által, kik néha magok haragjáról bosszút állának, néha hallgatának a gonosz embereknek hamis tanácsokra, vagy kik az ő tulajdon hasznokat keresék, igen sokban megkárosodott: a mi nemeseink Fölségünknek, és az előttünk való királyoknak sokszor könyörgöttek és esedeztek országunknak megjobbítása végett...