karácsonyi szentmise

Havazott a bajor falucskában is. A hideg meg-megreccsent a fák ágain. Közeledett az éjfél. A faluban hó-, és hold világította éjszaka uralkodott. És a mélységes mély csend. Ha télen lenne méh, hát annak zümmögését messziről meg lehetne hallani. Az úton senki nem járt. A kertek alatt viszont egyfelé igyekvő emberek, lassan gyülekező csoportja várakozott egyetlen hang nélkül. Feszült, s mégis mosolygós, jó kedvű és bár félelemmel teli, ám örömmel készülődő emberek voltak mind. Csak egy-egy intéssel üdvözölték egymást, meg nem szólaltak. Olyan, volt, mint egy süketnéma társulat, amely remekül érti a jelelést. Nem vártak tovább...