Mária Terézia

81 esztendőt megélni még magában sem egyszerű, de 81 évet katonai szolgálatban, huszárként, lóháton eltölteni, alighanem világrekord. Nem tudom szerepel-e Skultéty László neve a rekordok könyvében, de ha nem, bizonyosan odaillene. Skultéty eredetileg Gábris László néven született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. A családban hagyomány lehetett a katonáskodás, a huszárság. Édesapja is huszár volt, aki felesége halála után nem nagyon tudott mit kezdeni az akkor tizenkét éves fiúval, gondolt egy merészt, és huszárnak adta...

Az írói agy néha meglehetősen furcsa asszociációkra képes egy-egy hír hallatán. Mária Terézia óta nem volt női vezetője Magyarországnak… Régen ott porosodó emlékek kerülnek elő fejem merevlemezéről, pedig csak egy-egy morzsa kapcsolja össze a hallott hírt és a régi történetet. Szinte nincs is összefüggés közöttük…

1741-ben, tizenkét esztendős szünet után ismét országgyűlésnek adott otthont Pozsony. És szeptember 11-én olyasminek lehettek tanúi az ősi falak, amiben még sohasem lehetett részük. Egy asszony járult a magyar rendek elé, egy asszony, aki kérni jött. Mária Terézia, Magyarország királynője, mellesleg Ausztria és kapcsolt részei uralkodója. Kérni jött. A legendák szerint a gyászruhás királynő, Mária Terézia karján hozta gyermekét. Nem hozta...

Az oláhok a „rumán” nevet a Berlini Konferencián, 1878-ban kapták Gróf Andrássy Gyula javaslatára. A szó helyes formája „rumán” (Rumánia) és nem „román” (Románia), mint ahogy most használják, ami tudatosan megtévesztő, mert feltételezi, hogy valamiféle kapcsolatuk van Rómával… a kis naívak… Miklosics és Hunfalvy nyelvészek a rumán nyelvet a Balkánról, Kr. u. a X. századtól eredeztetik...

1764. január 7-én hajnalban támadta meg a Carato alezredes vezette császári katonaság az erőszakos besorozás ellen fellázadó székelyeket Madéfalvánál, a falu ostroma során pedig körülbelül 200 – nagyrészt fegyvertelen – embert ölt meg. Ez volt az úgynevezett „madéfalvi veszedelem”, mely során nem csak férfiak, de nők és gyermekek is a vérengzés áldozatául estek, és aminek következtében a székelyek később tömegesen vándoroltak ki az Oszmán Birodalom területére...

1795. október 24-én osztotta fel Poroszország, Oroszország és a Habsburg Birodalom a Lengyel-Litván Unió területét úgy, hogy az végül eltűnt a térképről. A lengyel nép ezután több alkalommal is fegyvert fogott a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez. A feldarabolás emlékezete ma is élénken él a lengyel emlékezetben...