Monostor

Görgey Artúr és Kossuth Lajos egybehangzón nevezte 1849. április 26-án lezajlott első komáromi csatát – másképpen komárom-szőnyi csatát – a szabadságharc legfontosabb ütközetének. A szabadságharc kimenetele szempontjából sorsdöntő csata szomorú következményeként hívták be az osztrákok az orosz cár seregeit. A komáromi csatában – Görgey vezetése alatt – 24 000 amagyar honvéd állt szemben a Schlick tábornok vezette harmincezres osztrák sereggel...

Miután két portyázó különítmény és az előző csatából kimaradó I. hadtest beérkezett az erődvárosba, Görgei július 9-re határozott támadást rendelt el Haynau serege ellen. Minthogy a tábornok még alkalmatlan volt a támadás levezénylésére, Klapka György volt hivatott azt végrehajtani. Sajnos Klapka először, kihasználva Görgei újabb eszméletvesztését, elhatározta, hogy csata helyett elvonul Szeged felé a folyó északi oldalán, majd a magához tért Görgei fenyegetőzésére, hogy lemond, a már elvonult csapatokat visszahívták. A vezérek ellentéte a közkatonákig ért, akik csak annyit tapasztaltak, hogy összevissza meneteltetik őket parancsnokaik. Így a támadás Klapka hibájából csak július 11-én történhetett meg, s ez lett az úgynevezett Harmadik komáromi csata.