öngyilkosság

A mayerlingi vadászkastélyban, az 1889. január 30-ára virradó éjszakán elhunyt Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és Maria von Vetsera osztrák bárókisasszony. Nagyjából ez minden, amit biztosan lehet tudni, annak a szomorú éjszakának az eseményeiről. Vagy még ez sem biztos? Egyesek szerint: nem. Adott egyfelől egy fiatalember – Rudolf ekkor még csak 31. évében járt -, aki a világ egyik legnagyobb birodalmának trónörököse...

1937. december 3-án a balatonszárszói vasútállomáson egy tehervonat kerekei alá került József Attila, Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hiszen félárva gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni...

A döblingi elmegyógyintézetben, 1860. április 8-án halt meg gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere. Magyarországon a borzasztó esemény oly benyomást tett, melyet le sem lehet írni. Az első percben nem akarták elhinni, hogy „a legnagyobb magyar” valóban meghalt, s mikor ez iránt nem lehetett több kétség, a hitetlenség egyszerre más irányt vett: nem akarták elhinni, hogy öngyilkosság vetett véget Széchenyi életének...