rác

Csak az utóbbi hetekben lefestették, Szikics, Cserepes, Bajsa, Csúrog, Bocsár, Ilonafalu és Drea táblákat. Sőt, a Drea feliratot mind a 4 táblán legalább háromszor lefestették néhány nap leforgása alatt, miután azt több esetben is letisztították a soviniszta támadások után. Mostanra odáig jutott a helyzet, hogy a folyamatos provokációra válasz is érkezett és a hetek óta megrongáltan és lefestetten álló Drea táblán a Mileševo feliratot is megrongálták...

Annak ellenére, hogy a politikusok egyre többször és egyre több helyen mondják el, soha nem volt még ilyen jó a viszony Szerbia és Magyarország között, úgy tűnik, ezt nem mindenki gondolja így. Legalábbis az derül ki a vajdasági helységnévtáblákból, ugyanis egyre szaporodik azoknak a száma, amelyekről hiányzik a magyar felirat, mivel azt ismeretlen elkövetők lefestették...

1703 végére az Alföld nagy része a kurucok kezére került. Csak a Duna-Tisza közének déli része, valamint a Maros mente maradt császári kézen, itt a főként rác milíciákból álló határőrvidék épült ki, központjában Szeged várával. Johann Friedrich Globitz ezredes, a szegedi vár parancsnoka 3-400 főnyi német és mintegy 400 fős rác katonának parancsolt a helyőrségben. A kuruc uralom a Tisza vidékén Szolnok várára támaszkodott, így a kettévágott folyóközi területek folyton ki voltak téve a másik fél betöréseinek. Hol a kurucok, hol a rácok igyekeztek az ellenség kezén fekvő területeket prédálni. Rákóczinak tehát mihamarabb fel kellett lépnie a rácok ellen...