Szent Korona

Mint tudjuk, Magyarország a trianoni békeszerződésbe foglaltak miatt elveszítette területének kétharmadát, ezért gyakorlatilag nem volt olyan szomszédja, akivel szemben ne lett volna területi követelése. Mindezt azonban a diplomáciai szabályok betartásával kívánta kivitelezni. A tárgyalások a területi revízióról a csehszlovák féllel – küldöttségük érdekes módon kizárólag szlovákokból állt – 1938. október 9-én kezdődtek meg a délszlovákiai Komáromban (Komarno), azaz a Komárom északi részében, amely Szlovákiához került Trianon után...

A derék Cillei gróf, Magyarország egyik leghatalmasabb ura, Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné unokatestvére, tanácsadója és legfőbb bizalmasa, valamint a férjének, Habsburg Albert csehországi helytartója volt. Albert király halála után, a bekövetkező trónöröklési harcokban az özvegy Erzsébet pártjára állt, aki az ő tanácsára lopatta el a Szent Koronát, hogy fiát, a későbbi V. Lászlót királlyá koronázhassák...

Hartvik püspök Kálmán király parancsára egy könyvben egyesítette a Szent Istvánról írott Nagyobb Legenda és Kisebb Legenda szövegének tartalmát „Szent István élete” címen. De vannak olyan részek a Hartvik-legendában, melyek a két másik legendában nem találhatók meg. Hartvik püspök jelentékenyen kibővítette a Kisebb Legenda végén olvasható, István szenté avatását és a szent királyhoz kapcsolódó csodák leírását tartalmazó részt...

Gyermekkoromban, az 1960-as években, amikor a budai ferenceseknél megtelt a templom, örömmel énekelte a nép: „Nagyasszonyunk, hazánk reménye, bús nemzeted, zokogva esd!” A szerzetes, aki már megjárta addigra a kommunista börtönöket, s félholtra verve engedték szabadon, a szószékről lelkesítő, hitben és magyarságban megerősítő beszédben emlékezett arról, hogy Szent István miként ajánlotta fel Jézus anyjának a Szent Koronát, és a Kárpát-hazát a benne lakó nemzetekkel együtt… És felcsendült a mise végén egy másik kedves népének:”Óh, Nagyasszony, nemzetünk reménye, rád szegezzük könnyes szemeink…”

A Budapesti Rendőr-főkapitányság V. Kerületi Rendőrkapitánysága nyomozást indított garázdaság vétség gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen – közölte a police.hu. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint két "férfi" március 27-én 19 óra 51 perc körül a Margit híd középső fő-hídpillérjén található Szent Koronát ábrázoló kőépítmény tetejéről letört egy kőkeresztet és azt a Dunába dobta...

A magyar Alaptörvény szerint egy köztársasági elnök maximum két ciklust tölthet el hivatalban, így Áder Jánosnak 2022. március 13-án le fog járni a mandátuma. Mivel 2022-ben lesz a parlamenti választás, ezért az MSZP-s Molnár Gyula még áprilisban nyújtott be alaptörvénymódosító-javaslatot, miszerint a következő államfőről ne Áder mandátumának lejártakor a jelenlegi, hanem majd az újonnan megválasztott Országgyűlés döntsön az alakuló ülés utáni 30. napon...

Az 1848-as forradalom után a Szent Korona jelentősége megnőtt. Az 1848-ban megválasztott első népképviseleti országgyűlés már vizsgálóbizottságot küldött ki félvén, hogy az Ausztriába távozó István nádor azt magával vitte – ami álhírnek bizonyult. Szeptember 28-án ismét elterjedt a Korona ellopásának híre, ám Ürményi Ferencz, az akkori egyetlen koronaőr parancsnok megcáfolta a hírt és mindent rendben talált...

1978. január 6-án tért vissza "hivatalosan" a Szent Korona Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból, ahová a II. világháború után vitték. A politikai enyhülés idején, 1978. január 5-én, Jimmy Carter elnöksége alatt a magyar Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt ismét hazai földre kerülhetett. Január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kis ünnepség keretében átadta ezeket Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének, és a magyar nép meghívott képviselőinek. A koronát hangsúlyozottan a magyar népnek kívánták visszaadni, ezért Kádár János nem lehetett jelen az repülőtéri fogadáson és az átadó ünnepségen, azonban az amerikai magyar emigránsszervezetek és egyes ottani kormánykörök így is tiltakoztak, mivel a kommunista diktatúra legitimálását látták benne. Az eseményt kétórás késleltetéssel „közvetítette” a Magyar Televízió, mert a pártvezetők féltek az amerikai külügyminiszter szavait egyenes adásban sugározni...

Biden 1977-ben Magyarországon is járt - írja az archivnet.hu alapján a Telex. Biden fiatal szenátorként tett látogatást hazánkban 43 évvel ezelőtt. Amikor itt tartózkodott, több ízbe is országspecifikus pluszinformációkat kért az országról a CIA-tól, majd távozása után szenátusi jelentésben összegezte az itt szerzett tapasztalatait. Meglepő, milyen véleménnyel is volt Magyarországról az USA következő elnöke...

A bejegyzés szerint minden településnév szlovákul szerepel a könyvben, továbbá úgy mutatja be a történelmet, mintha szlovákokon és "ős-szlovákokon" kívül senki soha nem élt volna a felvidéken. A valóságban viszont Szlovákia mai területe igazi olvasztótégely volt a történelem során, felsorolni is nehéz, hogy mennyi különböző népcsoport élt együtt valaha: magyarok, szászok, zsidók, ruszinok, cseh husziták, törökök elől menekülő délszlávok, morvák, avarok, stb.. A mai szlovákiai tanulóknak joguk kellene, hogy legyen arra, hogy megismerjék a múltjuk sokszínűséget...