Szűz Mária
Alázatosan kérlek, hogy légy jóságos hozzánk, hogy minden erőnkkel követhessük Szent Fiad elrendelését, s mutass nekünk utat, hogy legyőzhessük a bennünket körbe vevő veszélyt! Térdemet meghajtva könyörgöm, hogy légy segítségünkre, hogy ne dúljon közöttünk széthúzás, viszály és pártoskodás a bajunkban, hanem jöjjön el végre a magyar összetartás!
Igen… vártuk, szervezkedtünk, hogy megyünk Hozzá! Máriához! Már korábban is lett volna bátorságunk, de nem engedték. Most sem engedik. Pedig, őseink a pestis és más járványok idején Nála találtak menedéket, Hozzá mentek gyógyulást keresni, s kaptak is, hiszen minden kegytemplomban ott díszlenek a falon a hálából Neki készíttetett emléktárgyak, táblák...
Május első vasárnapja nemcsak a földi anyákról szól, hanem az égi édesanyáról, Szűz Máriáról is. Tudjuk a Szentírásból, hogy Mária ott volt a kereszt alatt Fia szenvedésekor, Jánossal a „szeretett tanítvánnyal” együtt. Jézus a keresztről még rendelkezett, azt mondta Jánosnak: Íme, a te anyád!” Máriának: Íme, a te fiad!”. Ettől kezdve lettünk mi mindannyian Mária az Égi édesanya gyermekei. Az Egyház tanítása szerint, az Énekek éneke is róla szól: „Kelj föl kedvesem, gyere szépségem!
Mivel azon szabadság, melyet Szent István király szerzett volt országunkban mind a nemeseknek, mind egyebeknek, némely királyok hatalma által, kik néha magok haragjáról bosszút állának, néha hallgatának a gonosz embereknek hamis tanácsokra, vagy kik az ő tulajdon hasznokat keresék, igen sokban megkárosodott: a mi nemeseink Fölségünknek, és az előttünk való királyoknak sokszor könyörgöttek és esedeztek országunknak megjobbítása végett...
Térdemet meghajtva könyörgöm, hogy légy segítségünkre, hogy ne dúljon közöttünk széthúzás, viszály és pártoskodás a bajunkban, hanem jöjjön el végre a magyar összetartás! S mikor a gonosz a kertünk alatt jár, akkor is azért esdeklem, hogy hazánk ellenségeit békítsed, nemzetünk barátait segítsed meg...
Alázatosan kérlek, hogy légy jóságos hozzánk, hogy minden erőnkkel követhessük Szent Fiad elrendelését, s mutass nekünk utat, hogy legyőzhessük a bennünket körbe vevő veszélyt! Térdemet meghajtva könyörgöm, hogy légy segítségünkre, hogy ne dúljon közöttünk széthúzás, viszály és pártoskodás a bajunkban, hanem jöjjön el végre a magyar összetartás! S mikor a gonosz a kertünk alatt jár, akkor is azért esdeklem, hogy hazánk ellenségeit békítsed, nemzetünk barátait segítsed meg!
A szobrot 2008. október 13-án egy szentmise ünnepélyes keretei közt fel is szentelték. Pontosan tíz méter és ötvenhárom centiméter. Mindössze négy méterrel marad le a nagytestvérétől, a legnagyobbtól, ami egyébként Chilében, Santiagóban található. Hercegszántó Mária-szobrát a település egykori gyermeke, az 1956-ban az USA-ba menekült Vöő Sándor álmodta meg, és emeltette fel, idős korában, hetvenhárom évesen. Az alkotó pedig Rigó István pécsi szobrászművész volt...