Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály a magyar romantika egyik legnagyobb alakja volt. Apja, idősebb Vörösmarty Mihály és anyja, Csáty Anna is római katolikus vallású, nemesi leszármazottak voltak. Mikor Vörösmarty Mihály született, 1800. december 1-jén, apja már három éve Nádasdy Ferenc birtokán dolgozott Nyéken gazdatisztként. Elemi iskolába Puszta-Nyéken járt, középiskolába pedig két helyre, először 1811-től 1816-ig a székesfehérvári ciszterci gimnáziumba, majd az utána következő két tanévben Pesten a piarista gimnáziumba járt...

Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait...

Gyakran mentünk anyámmal Zoltánba. Ő vigyázott öreg nagyapámra. Olyankor anyám keze alatt égett a munka. Rendbe tette nagyapámat. Kitakarította a házat. Roggyant volt a ház is, öreg volt apó is. A házban mindig félhomály volt. Ült a kicsi ablaka mellett. Szemén szemüveg füléhez kötve. Olvasott-olvasott, Nyírő József: Uz Bencéjét. Sok Nyírő könyve volt. Az ódon, régi házban a könyvek voltak egyedüli társai...