1566-ban az agg I. Szülejmán szultán ismét nagy hadjáratot készített elő Magyarország ellen. A célokról máig megoszlanak a vélemények, de az új nagyvezír, Szokollu Mehmed pasa az elmaradt adó ürügyén gyűjtött hadat a „bécsi király”, I. Miksa ellen. A budai pasa, Arszlán, hogy az új nagyvezír kegyeibe férkőzhessen, úgy döntött, még a szultáni had megérkezése előtt magánháborút indít. Azt jelentette a szultánnak, hogy
...a császárnak sehol sincs felkészült serege, semmi tudomása nincs Miksának a szultán jöveteléről, s ha most gyorsan jön, bármerre fordítja fegyverét, a háborúval nemcsak Magyarországot hajthatja uralma alá, hanem Bécset is elfoglalhatja...
– jegyezte fel Istvánffy Miklós történetíró.
Arszlán Palota várának bevételét tűzte ki célul, de elterelő hadművelet gyanánt április 24-én a budai vilajet csapataival Ajnácskő várát rohanta le, így a Habsburg-hadvezetés figyelmét Felső-Magyarországra irányította.
Az előző években a török vazallus János Zsigmond erdélyi fejedelem és a Habsburg-seregek között ezen a területen folytak harcok, így a Habsburg-hadvezetés okkal gyanakodhatott egy észak-magyarországi török támadásra.
Ezt követően Palota ellen fordult, ebben a palotai magyar vitézek is a segítségére voltak, akik május végén Fehérvár közelében egy török csapatot vertek szét. A pasa támadása így jogos bosszúnak tűnhetett.
Thury György, a palotai vár kapitánya február óta ismerte Arszlán haditervét, ezért folyamatosan sürgette a királyi kamarát a hátralékos zsold kifizetésére, valamint erősítéseket kért. Győrből és Pápáról is kapott száz-száz magyar puskás gyalogost. Ezzel a védők létszáma a továbbra is nagyon alacsony, 450 főre nőtt. Ezalatt Pápa környékén gyülekezett a felmentő sereg, az özvegy Nádasdy Tamásné 200 lovast és 600 gyalogot, Batthyány Ferenc 100 lovast és 300 gyalogot küldött, de a környék nemesi felkelését is fegyverbe szólították, valamint ott volt a Török Ferenc és Nádasdy Kristóf vezette pápai várőrség is. Ide érkezett a Gyulaffy László vezette tihanyi katonaság is. Mintegy 10.000 fő gyűlt össze Palota felmentésére.
Thury a saját testvérét, Farkast, illetve törött foga miatt Csorbának nevezett Pálffy Ferencet küldte Bécsbe Miksához. Az uralkodó megígérte, hogy két német gyalogezredet küld Palota felmentésére.
A Székesfehérváron összegyűlt hódoltsági oszmán hadak június 5-én zárták körül Palotát. Az ostromló sereg létszámát eltérően adják meg a krónikák, Verancsics Antal szerint 5000 fős, Istvánffy szerint 8-10.000 fős lehetett. Sáncokat emeltek a vár körül, és ágyúik a kaputól jobbra emelkedő kerek bástyát, illetve a Móré-bástyát lőtték. A torony ellenállt a lövedékeknek, ezért az ágyúkat a vártól keletre emelkedő magaslatokra vontatták. Innen a keleti, a vártemplom felőli falakat törették. Hamarosan le is omlott a fal egy széles szakaszon, a törmelék betemette az árkot is. Arszlán a roham előtt két palotai foglyától, Pap Pétertől és Péter diáktól érdeklődött, hogy a törésen át be lehet-e hatolni a várba. A foglyok azt vallották, hogy a kápolna alatt egy körülbelül 10-12 láb (3-4 méter) mély árok van, amin a katonáknak át kellene hatolniuk. Arszlán ezért elhalasztotta a rohamot, tovább folyt az ágyúzás. A várbéli lövegek is sikeresen működtek, rövidesen két budai tűzmestert is kilőttek.
Az első napok egyik éjszakáján Thury lovasaival kitört a várból és nagy mészárlást vitt végbe a török táborban.
Ezalatt Pápán összegyűlt a felmentő sereg, de a király nem engedélyezte a támadást. Június 12-én Batthyány elkeseredetten írta Nádasdynénak:
Én egyebet nem mondhatok, hanem az Isten haragja rajtunk vagyon; űnéki kell könyörögnünk, hogy könyörögjön rajtunk!
Thury egy másik testvérét is kiküldte a várból, aki hírül vitte Bécsbe, hogy már sok ezer török ágyúgolyó esett a várra, leomlott egy torony is. Thury ígérte, élete árán is tartani fogja a várat, de segítséget kér.
Ezalatt Győrben valóban gyülekezett a felmentő sereg, erről Arszlán is értesült. A tatai Deli Luftit negyven besliával június 14-én Győr alá küldte, hogy kémleljék ki az ellenség szándékait. Ők Ménfőnél bújtak el, majd amikor a Bakonyba fáért kiküldött, puskásokkal megrakott 300 szekeret megtámadták, a puskások visszaverték őket, a törökök menekültek vissza Arszlánhoz és jelentették neki, hogy
...itt van az ellenség, a gyorsaság kedvéért szekereken szállítják őket, s már nincsenek messze...
Június 15-re virradó éjjel a császári lovasság tényleg megindult Palota felmentésére, a közelben házakat és szalmakazlakat gyújtottak fel, amely fokozta a törökök rémületét. Még az éjszaka folyamán megkezdték a visszavonulást a vár alól. Az ágyúkat Fehérvárra vitték vissza, a lovasok olyan gyorsan kaptak lóra, hogy a sátrakat, zászlókat, élelmet, sőt a gyalogságot is maguk mögött hagyták.
Másnap megérkezett a győri főkapitány, gróf Eck von Salm vezette felmentő sereg Palota alá. Thury eléjük ment és a magára hagyott török táborba szállásolta el őket. Haditanácsot tartottak, és Veszprém visszavétele mellett döntöttek. Mivel Veszprém június 30-án keresztény kézre került, sőt a császári-magyar hadak Tatát, Gesztest és Vitányt is bevették, augusztus 3-án a nagyvezír a kudarcokért lefejeztette Arszlán pasát és saját unokaöccsét, Szokollu Musztafát nevezte ki budai pasának. Ő lett a leghosszabb ideig kormányzó budai beglerbég.
Új hozzászólás