I. Szülejmán szultán

A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész I. Jánosé, a nyugati rész I. Ferdinándé lett. Ezen kívül kimondta, hogy I. János magyar király halála után az egész ország Habsburg Ferdinándra száll. I. János ekkor már idős volt, és mivel sem felesége, sem örököse nem volt, elfogadta ezt a szerződést. A szerződésbe (a biztonság kedvéért) belevették azt is, hogy ha I. János magyar királynak fia születne, akkor őt kárpótolni kell egy német hercegséggel...

1526-ban, a mohácsi csata után Buda, az ország fővárosa védtelenül maradt. II. Lajos és vele a főnemesség nagy része odaveszett a mohácsi csatamezőn. I. – vagy, ahogy a törökök nevezik: Nagy – Szulejmán hadai szinte ellenállás nélkül nyomulhattak az ország belseje felé. A cél a főváros, a védtelenül maradt Buda volt… Buda vára szeptember 12-én került török kézre. Jóformán kardcsapás nélkül...

1566-ban elveszett Szigetvár, elesett Zrínyi Miklós. De a török vesztesége is nagy volt, Szulejmán szultán ott halt meg – természetes halállal – Szigetvár falai alatt. Szulejmánt fia, II. Szelim szultán követte a trónon. Szelimet kevésbé érdekelték a hadjáratok, a birodalom növelése, az igaz hit terjesztése, mint apját. Ő jobb szeretett mulatozni, az italt sem vetette, holott ez Mohamed próféta követőinek már akkor is szigorúan tiltott volt...

Szulejmán szultán nem sejthette, hogy élete utolsó hadjáratára indul, de megadta a módját, tartotta magát a rég török mondáshoz: „Sereged legyen annyi, mint a tenger homokja, hogy ne lehessen megszámlálni.” Igaz, mások meg így vélekedtek: „A császár (a szultán) hada nagy, de erőtlen, könnyen megverhetnénk Isten segítségébül.” Az országban várták a törököt...

1521-ben nehéz idők jártak a déli végeken. Megindult a török Magyarország ellen. És még soha ilyen kedvezőtlen helyzetben nem volt az ország háború kezdetén. Hol volt ekkor már Hunyadi Mátyás és az ő győzedelmes Fekete serege? Mátyás már több, mint harminc éve sírjában pihent. Szétzüllött seregét Kinizsi Pál verte szét, hogy több kárt már ne tehessenek az országban. A Dózsa-féle belháború sem használt a közállapotoknak.

Szeptember elején indult el Izabella és udvara a keleti országrészbe. Veleük tartott Szapolyai volt kincstartója, a Tiszántúl új kormányzója, György barát, vagy a kortársak által Fráter Györgynek nevezett pálos szerzetes is. György barát, amikor rájött, hogy Szülejmán ezúttal már nem a megszokott módon segíti ki magyar vazallusát a Ferdinánddal szembeni küzdelemben, azaz nemcsak katonai segítséget nyújt, hanem véglegesen birtokba veszi a fővárost, önmagát okolta Buda elvesztéséért. Egész életében önvád gyötörte emiatt...

Az 1521–26-os háború az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve. A középkori magyar állam ebben a harcban bukott el, bár mellette állt még Csehország és a Német Birodalom is, valójában néhány segédhadon kívül komolyabb segítséget nem nyújtottak. A római egyházfő is mindössze néhány zsoldost tudott biztosítani a harchoz...

Eger ostroma az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjáratának az utolsó hadieseménye volt, melyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete. Az 1552-es török hadjárat a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indult. A törökök kitartó várostromokkal igyekeztek meghódítani a végvárrendszerrel megerősített Magyar Királyságot. Ez a végvárrendszer hatékonyan működött és egészen az 1510-es évekig ellenállt az oszmán törökök hódítási kísérleteinek...

Szigetvár ostroma 1566. augusztus ötödikétől szeptember hetedikéig tartott. Alig több, mint egy hónapig. Itt és ekkor feszült egymásnak a Bécset meghódítani induló Szulejmán 100 000 – 150 000 főt számláló serege és a védők 2300-3000 hada. Az augusztus 6-án megindult ostrom ekkor jutott a végstádiumába. A védők ekkorra a belső várba szorultak, amelyet azonban a törökök felgyújtottak. A lángokat nem lehetett többé eloltani. Mintegy 200 katona és 600 civil maradt csak meg...

Az időjárás abban az évben nem kedvezett a töröknek, gyakori esők, áradások hátráltatták a nagyjából 50 ezer főt számláló had haladását. Csak nyár végén tudta kiverekedni magát a magyar alföldre, ahol végül Mohácsnál vívták meg a Magyarország számára később végzetesnek bizonyuló csatát 1526. augusztus 29-én...