Hunyadira emlékezve...

A legnagyobb románok TOP 100-as listájának 98. helyén szereplő Iancu de Hunedoara 1456-ban ezen a napon hunyt el a mai Zemunban. Nyilván sokan rájöttek ebből, hogy Hunyadi Jánosról, a Magyar Királyság kormányzójáról, hadvezérről van szó, aki pestisben hunyt el Zimonyban.

Ezzel a felütéssel nem hergelni akartam az olvasókat, hiszen, akik ismerik a Hunyadiak történetét, azok a jó pénzért bármit leíró Bonfini állításával ellentétben (ókori római) tudják, hogy a família román (korabeli megnevezéssel. oláh) eredetű, de a vegyes házasságok és az asszimiláció következtében elmagyarosodott ( a millenium tiszteletére 1895-ben megjelent Magyar Nemzet Története is így ír  róla).  Tehát Hunyadi János magyar volt, fia, Mátyás  (61. a románok listáján) ugyancsak (bár utóbbi 6 nyelven beszélt, köztük vélelmezhetően románul is). Az más kérdés, hogy a románok románnak tartják mindkettőjüket, viszont nem annyira, mint sok magyar gondolja ( a listát Stefan cel Mare, vagyis Nagy István, moldvai fejedelem vezeti) - Kazi világa nyomán.

A Délvidéken és Erdélyben óriási birtokokkal rendelkező főúr kiváló hadvezér volt, aki több nagy győzelme mellett sajnos legalább két súlyos vereséget is elszenvedett (Várna, Rigómező), mind a kettő döntő hatással volt a Balkán történetére, Magyarországéra pedig legnagyobb győzelme, a nándorfehérvári diadal, amelyet követte a gyilkos pestis járvány (több tízezer holttest, nyári kánikula) amely elvitte Hunyadit és Kapisztrán Jánost is.

A nagy hadvezért végakaratának megfelelően Erdélyben, Gyulafehérvárott temették el. Emlékezzünk rá tisztelettel. Az sem baj, ha a románok is így tesznek, csak ne feledjék el, hogy Hunyadi  vér szerint részben, de politikai értelemben 100 százalékban magyar volt. Mai példával élve, mind Sárközy francia... 

Hunyadi János halála 

– Thuróczi János krónikája nyomán –

Kora ifjúságától kezdve folytonosan háborúzott, a kormányzás gondja is elfárasztotta: Hunyadi János korán megöregedett. Amikor seregét ragályos betegség támadta meg, nem hagyta el a vitézeket, és maga is súlyosan megbetegedett. Ekkor Zimonyba vitték, és hű társa, Kapisztránói János szerzetes attól kezdve mindig az ágya mellett ült, és imádkozott érte.

Amikor Hunyadi János lelkét visszaadta a Megváltójának, nagy siralom támadt az egész országban. De nemcsak Magyarországon siratták: az egész kereszténység megrendülten gyászolta legjobb vitézét. Fenn a magas égboltozat csillagai előre megjósolták halálát: nem sokkal halála előtt történt, hogy egy csodálatos üstökös jelent meg a magas levegőégben.

Amikor Mahomet császár Hunyadi halálának hírét meghallotta, lehajtotta fejét, és sokáig hallgatott. Ezután azt mondta:

Ellenségem volt, mégis sajnálom halálát, mert Hunyadinak nem volt párja a fejedelmek között.

Egykor Krőzus, a hatalmas Lüdia királya, akinek nagy birodalma, gazdagsága és szép családja volt, azt mondta Szolón athéni bölcsnek:

Hiszed-e, hogy én boldog vagyok?

Azt mondta erre Szolón:

Ezt halála előtt senki sem tudhatja. Erről bizonyságot szerzett Tellusz, ez a derék athéni polgár, aki késő öregségéig békében élt, derék fiak vették körül, majd öregkorában hazájáért fegyvert fogott, és győzedelmes csatában esett el.

Szolónnak igaza volt: Krőzus később birodalmát, kincseit sőt családját is elveszítette.

Mindezt azért említettük, mert halála után látjuk, hogy Hunyadi János nagy és boldog ember volt. Isten két fiúval áldotta meg, akik felől a legjobb reménységben lehetett. Egész életében hírnév és dicsőség vette körül. Nagyszerűen halt meg, akárcsak Tellusz: legyőzte és megszalasztotta a török császárt. Hatalmas győzelmet aratott, és övéi diadalkiáltásai között halt meg.

Hunyadi János testét Gyulafehérvárra szállították, és ott illő végtisztességgel eltemették. Kapisztránói János így búcsúzott tőle:

Üdv, mennyei csillag, ország koronája, lehulltál.

Borítókép: Hunyady János halála : Lotz Károly falfestménye a ferenczvárosi templomban