Hosszú idő után ismét heves harcok törtek ki Örményország és Azerbajdzsán között a de facto független országként működő – örmények lakta Arcah Köztársaság, korábbi nevén Hegyi-Karabah miatt. Mindkét fél a másikat hibáztatja. Az örmény védelmi minisztérium szerint két azeri helikoptert lőttek le válaszul arra, hogy az azeri erők a kaukázusi autonóm köztársaság fővárosában, Sztyepanakertben, illetve annak környékén nehéztüzérséggel támadtak célpontokat.
Az Azerbajdzsán területébe ékelődött, szinte száz százalékban örmények lakta Hegyi-Karabah autonóm köztársaság 1991. szeptember 2-án kikiáltotta függetlenségét, majd pedig a nagyhatalmak közbenjárásával 1994-ben tető alá hozott tűzszüneti megállapodás óta de facto független államként működik.
A nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot a világ egyetlen ENSZ-tagállama sem ismeri el, pár, hasonlóan szakadársorsú régiótól, például Abháziától, Dél-Oszétiától, a Dnyeszter-menti Köztársaságtól, illetve nyolc amerikai tagállamtól – köztük Kaliforniától – eltekintve. Még Örményország sem, amely nélkül összeomlana a minden oldalról lezárt, egyedül az örmény határ felől megközelíthető, hivatalosan azerbajdzsáni terület – ugyanis ha Jereván elismerné Hegyi-Karabah létét, rögtön kitörne egy újabb háború.
A 2017-ben megrendezett népszavazás óta a török eredetű Karabah nevet az örmény Arcahra váltó de facto köztársaság azóta is állandóan alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok színtere; idén legutóbb júniusban tört ki – a mostanihoz hasonló – komolyabb összecsapás Hegyi-Karabahtól északnyugatra.
A felek akkor egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért, és így van ez ma is: Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök vasárnap reggel beszédet intézett népéhez, rögtön azután, hogy a bakui védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ország hadserege ellen offenzívát indított, hogy véget vessen az örmény haderő műveleteinek Hegyi-Karabahban. Csakhogy Örményország szerint a konfliktust határozottan Baku kezdte, miután polgári célpontok ellen intézett támadást Sztepanakertben, illetve annak környékén.
Délutánra olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy Örményország rendkívüli állapotot hirdetett, teljes mozgósítást rendelt el, amelyet Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök személyesen jelentett be a Twitter-mikroblogon.
(...)
A Magyar Nemzet két éve kapott meghívást a Capacity Building for Artsakh nevű civil szervezetnek köszönhetően a Dél-Kaukázus két nemzetét egymásnak ugrasztó miniállamba, ahol a martakerti frontvonalon személyesen is meggyőződhettünk a határ mindkét oldalán felgyülemlett frusztráció okozta háborús hangulatnak a mindennapokban visszaköszönő tragikusságáról.
Az azeri–örmény konfliktus esetében egyébként egyesek szeretnek vallásháborúról, a keresztények és a muszlimok közötti szembenállásról beszélni, ez azonban a helyiek megítélése szerint hamis és alaptalan gyűlöletkeltés. Ennek bizonyítéka, hogy az örmény diaszpóra békében él egymás mellett a muzulmánokkal Irántól kezdve Kazahsztánon át egészen Kirgizisztánig. A konfliktus oka Arcahban tisztán politikai: a földért való küzdelem.
Borítókép: Northfoto
Új hozzászólás