Az UNICEF szerdán közzétett, legfrissebb adatai szerint a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások világszerte több mint 168 millió gyermeket érintettek az elmúlt egy évben. 214 millió diák – vagyis minden hetedik gyermek – háromnegyed éve nem tud az iskolája falai között tanulni. Tizennégy olyan ország van, amely túlnyomórészt zárva tartotta oktatási intézményeit 2020 márciusa és 2021 februárja között. Ezeknek az országoknak kétharmada Latin-Amerikában és a Karib-térségben található, ahol közel 98 millió iskolás érintett. Leghosszabb ideje Panamában tartanak zárva az iskolák, ezt követi El Salvador, Banglades és Bolívia.
Az iskolabezárások nagyon súlyos következményekkel járhatnak: számos országban magas annak a kockázata, hogy akik egy éve nem ülhetnek az iskolai padban, azok már sosem térnek vissza az osztályterembe, gyermekházasságba vagy gyermekmunkába kényszerülhetnek. Pedig gyermekek milliói számára az iskola az a hely, ahol nem csak tudást, de ellátást, tápláló élelmet is kapnak, kapcsolatba léphetnek társaikkal, az iskolában továbbá elérhetőek az egészségügyi és immunizációs szolgáltatások is. Minél hosszabb ideig tartanak a bezárások, annál hosszabb ideig fosztják meg ezektől a gyerekeket.
Az UNICEF bemutatta az „Osztályterem pandémia idején” című installációját az ENSZ New York-i központjában. Az installáció egy tanterem 168 üresen álló paddal. Minden egyes pad 1 millió olyan gyermeket szimbolizál, akik közel egy éve nem léphették át az iskola küszöbét. Minden üres szék hátán lóg egy iskolatáska azt az üzenetet megjelenítve, hogy a gyermekek jövője jelenleg határozatlan ideig szünetel. Ugyanakkor a világszervezet ezzel a figyelemfelkeltő installációval kívánja felhívni a döntéshozók figyelmét az oktatási vészhelyzetre. Az UNICEF álláspontja szerint mindent meg kell tenni az iskolák nyitvatartása, illetve az újranyitás elősegítése érdekében, valamint azért is, hogy a következő időszakban még nagyobb figyelem jusson az oktatásra. „Amint a diákok visszatérnek az osztálytermeikbe, támogatásra lesz szükségük, hogy felzárkózzanak. Prioritásként kell kezelni a diákok egyéni szükségleteit, élelmezését, fizikai és mentális egészségük megőrzését” – mondta Henrietta Fore.
Új hozzászólás