Kharaton (Karaton) az egyik hun nagyfejedelem (király), akiről a legkevesebbet tudunk. Uralkodását a kútfők 410-422 közé teszik és vannak, akik Uldin testvérének és Balambér fiának írják le őt.
A legnagyobb bizonytalanságot egy bizánci követ (Olympidoros) naplójának megmaradt töredéke adja, aki Kharaton udvarába való utazásának nehézségeit írja le, ugyanakkor szóba hozza, hogy követsége a nagyfejedelem megbékítéséről szól, akinek főemberét (fejedelemtársát) - akit Donatus-nak hívtak - egy „rosszul értelmezett eskü”- miatt a kelet-rómaik öltek meg.
Miután Donatus neve egészen biztosan nem hun név, ezért még az is előfordulhat, hogy Otto Manne-Helfen történésznek van igaza, aki Donatust rómainak tartja, aki átállt a hunokhoz és ezért kellett meghalnia, míg Otto Seeck, Donatust Olympidoros utazótársának írja le, akit éppen a hunok gyilkoltak meg.
Az igazságot talán soha nem tudjuk meg, de Kharaton uralkodása a békéről szólt, mind a nyugati- germánok és a kelet-rómaiak felé. Természetesen ehhez hozzájárultak a germánok ajándékai és a kelet-rómaiak rendszeres adója (?) is. Kharaton volt az első nagyfejedelem, aki nem fegyverrel, hanem kellő diplomáciai érzékkel érvényesítette hatalmát a hunok európai bejövetele után.
Zetényi-Csukás Ferenc;
Források: Warren Treadgold: Thébai Olympiodorus diplomáciai karrierje és történelmi munkája;
Otto J. Maenchen-Helfen: A hunok világa;
Otto Karl Seeck: Az ókori világ hanyatlása.
Új hozzászólás