Magyar őstörténelem

A magyarok ősvallása körül már nagyon régóta megy egy fajta huzavona. Kezd kifakadni magából a nemzet, de nemzeten belül is nagyon sok a félreértés, elferdítés és találgatás. Ezek a különböző megközelítések politikailag sem különülnek el egymástól, csak mások kicsit. A magyar reformkorban megélénkült az érdeklődés a korai magyar kultúra sajátosságainak feltárása iránt...

A középkor egyik legnagyobb uralkodójának, III. Bélának rendkívül ambiciózus fia, II. András alakja máig megosztja a kutatókat és a történelem iránt érdeklődőket. II. András, aki II. Balduin jeruzsálemi király ükunokája, anyja révén Antiochia fejedelmének, felesége révén a latin császárnak, testvére Margit révén a volt bizánci császárnak és Thesszaloniké fejedelmének Bonifácnak volt a rokona, valamint az éppen uralkodó Jolanta császárnő anyjának, I. Máriának harmadfokú unokatestvére...

Attila halála a hivatalos történelemtudomány szerint a Krisztus utáni 453-as esztendőben következett be. Kálti Márk ugyanezen eseményt a 445-ös évre teszi. Egyes vélemények szerint az eltérés abból adódik, hogy Kálti véletlenül felcserélte Attila halála dátumának két utolsó számjegyét (???). Mivel azonban a 445-ös évszám csak a 454-es dátumból vezethető le ilyen módon, ezért sok kutató már eleve nem is 453-ra, hanem egy esztendővel későbbre, azaz 454-re teszi a magyar király halálát…

Az utóbbi néhány száz évben Európában téves eszmék születtek, mindegyik arról szól hogy Európa a legfejlettebb, a legbölcsebb, a legősibb és így tovább. Mindez sok hibás tudásra épült. Persze ez mind azok után hogy néhány száz évvel azelőtt az inkvizíció ezt az ősiséget felszámolta. Itt-ott még csak morzsák maradtak. Így megszületik a felsőbbrendűség eszméje...

A nemzetközi tudományos világ mindeddig szentírásként kezelte az olyan nyugati krónikákat, mint például Einhardnak a Nagy Károly életéről írt munkája. Minden közlését, minden félmondatát készpénznek vették. Ugyanez a nemzetközi tudományos világ az, amelyik negligálja a teljes középkori magyar krónikásirodalmat, és történelemtudományi szempontból megbízhatatlannak bélyegzi...

A legnagyobb bizonytalanságot egy bizánci követ (Olympidoros) naplójának megmaradt töredéke adja, aki Kharaton udvarába való utazásának nehézségeit írja le, ugyanakkor szóba hozza, hogy követsége a nagyfejedelem megbékítéséről szól, akinek főemberét (fejedelemtársát) - akit Donatus-nak hívtak - egy „rosszul értelmezett eskü”- miatt a kelet-rómaik öltek meg...

A bal vállára rajzolt különös szarvasábrázoláson három jelet is felismerhetünk. Ezek egy nemzetközi jelszótár elemeit képezték, amelyeket a magyar hieroglif írás és az abból kialakult székely írás őrzött meg napjainkig. Ennek köszönhető, hogy e 2500 éves jeleket ma is el tudjuk olvasni...

"Sajnos Európa történelmét az indoeurópaiak írták, mialatt a finnek és a magyarok a finnugor elméleten vitatkoztak, és képtelenek voltak rekonstruálni a múltjukat. Gimbutas már mondott valami hozzám hasonlót, de a halála után az indoeurópaiak megpróbálták a felfedezéseit a saját érdekük szerint elferdíteni. Sajnos Európának még nincs meg a saját és közös régészeti tudatossága..."

Az sok-sok éves agymosás és egymással való szembefordítás a mételye a magyar összefogásnak. Míg mi egymás torkának ugorva bizonygatjuk a magunk igazságát, és ellenséget keresünk egymás között a nemzeti oldalon, addig a valódi ellen kaján mosollyal dörzsöli a kezét. Így van ez már századok óta, s mi mindig ebben bukunk el...

Az európai filmkultúra termését végigtekintve, mintha nem is létezett volna Magyar Királyság, vagy az csak a szlovákoknak lenne fontos. Ezért kellett végre ez a film és kell a történelmünket bemutató további filmek sora. Persze csinálhatták volna jobban is. A bírálók elmondtak már minden hibát a filmről, nem szükséges ezeket megismételnem...