Magyar őstörténelem

A magyar történeti hagyomány a napjainkig folyamatosan használt székely írást még az 1500-as években is hun-szkíta írásnak nevezi (Thelegdi/1598). Az akadémikus tudomány az 1849-es világosi fegyverletétel után az ótürk írás leszármazottjának minősítette, bár ezt sohasem támasztotta alá (Németh/1934). Az elmúlt évtizedekben végzett alternatív kutatás a hagyományt igazolta, kimutatva, hogy a székely írás nem átvétel, hanem a magyarság alkotása, amelynek kezdetei a kőkorba nyúlnak vissza...

Az oláhok a „rumán” nevet a Berlini Konferencián, 1878-ban kapták Gróf Andrássy Gyula javaslatára. A szó helyes formája „rumán” (Rumánia) és nem „román” (Románia), mint ahogy most használják, ami tudatosan megtévesztő, mert feltételezi, hogy valamiféle kapcsolatuk van Rómával… a kis naívak… Miklosics és Hunfalvy nyelvészek a rumán nyelvet a Balkánról, Kr. u. a X. századtól eredeztetik...

Véleményem szerint mind Atillát, mind Álmost turanoid-típusúnak lehetett volna mondani az antropológia szerint. Széles arccsont, barna haj, sötét és keskeny szem, ill barnás bőrszín. Az is meglehet, hogy ma talán többen igazi ázsiai embernek gondolnák őket. Pedig nem, sokkal inkább az ún, alföldi embertípushoz sorolhatóak lennének...

222 éve Londonban ismertették a székely-magyar rovás abc-t, egy írástörténeti kiadványba került be. Edmund Fry 1799-ben kiadott könyvének címe: PANTOGRAPHIA. A könyv azért izgalmas, mert bemutatja a székely-magyar ábécét is, a Hottentotta és Új-holland között. Eszerint ez a hunok ábécéje. Különösen érdekes az, hogy a “Hun” ábécé mellé tett ismertetőben szerepel Attila neve is...

A fennmaradt krónikáink – a Képes Krónika és Kézai Simon Gesta Hungaroruma – arról tudósítanak, hogy az Abák Edtől és Edömönttől származnak, akik pedig nem mások, mint Attila király kisebbik fiának, Csabának a gyermekei. Ezért lehetett az Aba nemzetségből magyar királyt választani, hiszen ők is ugyanazon vérvonalból eredeztették magukat, mint Szent István, azaz Attilától...

Egyre-másra gyúltak meg az őrtüzek a pusztán, még az sem tévedhetett el a korai estében, aki félig vakon volt. Itt gyűltek össze a kunok az a téli napfordulót ünnepelni és egymásnak számot adni az elmúlott időről. Birkát főzve, nagy vidámságban örültek egymásnak. Férfiak, asszonyok, gyermekek, akik így várták, hogy az este eljövetelével meggyújthassák a legnagyobb tüzet; a Szer-tüzet...

Az új államokat teremtő időszak nagy hatású résztvevője volt a hun kultúra és állameszme. A hasonló történetek közül a jelen cikkben elsősorban Attila leszármazottainak a brit trónra kerülésével foglalkozunk. Illusztrációként korabeli ékszerek képét illesztjük a cikkbe, amelyeken a hunok által használt magyar hieroglif írás jeleivel írt magyar mondatok támasztják alá a hun hatás jelentőségét...

Pedig könnyen belátható, hogy nem ez a megfelelő eljárás az alternatív kutatási eredmények láttán, mert a fejét homokba dugó kutató korlátozva van a szakirodalom olvasásában.

Padányi Viktor tézisei szerint (lásd Dentu Magyaria című könyvét) Etelközben három onogur/ugor (Nyék, Kéri, Keszi) és négy szabir-magyar (Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő) törzs kötött szövetséget. A törzsszövetség vezető ereje a Megyer törzs volt, melynek élén Álmos állt. Őstörténetünk hivatalos művelői mindeddig nem ismerték fel, hogy a lebédiai, kazár fennhatóság alatt élő ugor/onogur törzsek szálláshelye mellett, a Donyec és a Dnyeper között létezett egy másik „képlet” is, Dentu Magyaria, melyet a szabir-magyarok alkották...

Mikor az európai társadalomtudomány a 19. században felállított egy történelmi értékelméletet, amely az ókori és a középkori népeket életformájuk alapján emberi értékükben; faji minőségükben osztályozta "letelepedett", tehát felsőrendű, és "nomád", tehát alacsonyrendű kategóriákká, nem vette észre azt az egyébként hangosan kiabáló tényt, hogy a kontinenseknek nemcsak parti régiója, hanem belseje is van, és az ókor kezdetén a nagy vizetlen térségek közlekedési lehetőségek híján teljesen lakatlanok voltak, vagy legfeljebb kisebb folyók, patakok vidékén apró fejlődésre képtelen diaszpórák vegetáltak rajtuk.