Szkíta hercegnő tetoválásának olvasata

A fészbukon írta Götz László olvtársunk a következőket: "A szittya hercegnő tetoválását megnézve arra gondoltam, hogy Varga Géza bátyánk biztos felfigyelne ebben rovásírásunk mondatjeleire." Jól gondolta, ezek a tetoválások valóban tartalmaznak elolvasható jeleket.

A Kr. e. V. századi kurgánt, amelyben ez a tetovált holttest előkerült, Natalja Viktorovna Polosmak régész tárta fel az 1990-es években az Altájban lévő Ukok-fennsíkon. A paziriki kultúrkörbe tartozó 25-28 éves szkíta halott hercegnő volta nem bizonyítható, ám a gazdag mellékletek alapján valamiféle vezető szerepet töltött be a közösségében. Hat felszerszámozott lóval temették el, teste mellett élelmiszert, fából, bronzból és aranyból készült tárgyakat, valamint kannabiszt is találtak. Lószőrből készült parókát, kínai selyemből készült ruhát és csizmát viselt. 

A bal vállára rajzolt különös szarvasábrázoláson három jelet is felismerhetünk. Ezek egy nemzetközi jelszótár elemeit képezték, amelyeket a magyar hieroglif írás és az abból kialakult székely írás őrzött meg napjainkig. Ennek köszönhető, hogy e 2500 éves jeleket ma is el tudjuk olvasni. A régi írásmód (például a "jel állaton" ábrázolási konvenció) és szójeleinek leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben találja meg az olvasó. 

1. ábra. Szkíta hercegnő tetoválása

 

Ezt a különös tetoválást már régen ismerem, valamelyik könyvemben talán közöltem is. Az olvasatát azonban még nem adtam közre.

Az agancs központi szárán a hegyekből rakott lépcső alakú "magas" szójel látható, az ágvégeken pedig a hármas halom alakú "ország" jele tűnik szembe. Ezek együtt a Magasságos ország értelmet adják. Amennyiben a hármas halmok alatt lévő, fordított S alakú Ak jelet is elolvashatónak ítéljük, akkor a mondat a Magas Ak ország alakot ölti (2. ábra). 

E három szójelet mai magyarsággal Magasságos Ak országa, vagy - Ak isten görögös névalakját használva - Magasságos Heraklész országa formában olvashatjuk el. Heraklészt a görögök a szkíták ősapjának tartották. 

2/a. ábra. A szkíta hercegnő tetovált szarvasának hieroglifái

 

2/b. ábra. A kínai írás "kaptató, magasba vezető út" jele (Karlgren 1108d) a szkíta szarvas "magas" jelének párhuzama

 

Az Auriga, Perzeusz és Kassziopeia csillagképekből álló csillagszarvas az üldözői (az Orion és a Gemini "Ikrek" csillagképek, azaz Nimród és két fia, Hunor és Magor) elől a Tejúton menekül felfelé a Sarkcsillag, a napisten palotája felé, ahol az asszonyukká lesz és új hazát alapít velük. A csillagszarvas szarva a Sarkcsillag közelében van. E mítikus képzettel függ össze a tetovált szarv elolvasható mondanivalója is: azt jelzi, hogy eleink a túlvilágot a Sarkcsillag környékén, valahol a csillagszarvas szarvánál képzelték el. Ezért írták, amit írtak a tetovált szarv rajzába. A tetoválásból elolvasható Magasságos Ak országa tehát a mennyország, a hősök túlvilágának elnevezése, vagy jelzője lehetett a szkítáknál. 

Ne lepődjünk meg azon, ha a szójelekkel írt szkíta hieroglifikus mondatot magyarul olvassuk el, mert a történeti hagyományunk jól tudta: mi a szkíták és a hunok etnokulturális leszármazottai vagyunk, amit újabban a genetika is igazol (amennyire a genetika az etnokulturális azonosítást képes támogatni). A döntő szót a hieroglifikus szövegeink mondják ki e nyelvi kérdésben: az eddig ismertek alapján a szkíták és a hunok a székely írás előzményét használták és magyarul beszéltek.

Ipolyi Arnold ezért írta, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Attiláról és Csabáról, akkor a Tejútra tekintenek. Ezt az ismert adatot e rövid hieroglifikus szövegek - a további mítoszok, például a Csodaszarvasról és a születendő gyermekeknek az égig érő fa ágain való üldögéléséről szóló szibériai monda ismeretében - alátámasztják és érthetővé teszik.

Ezzel függ össze, hogy a sztyeppi szarvasok szarva jellemzően olyan szimbólumokból és jelekből áll, amelyek a halhatatlanok égi országára és az oda vezető útra utalnak (3. és 4. ábra).

3. ábra. Filippovkai szarmata szarvának központi eleme egy kacskaringó alakú jó "folyó" jel, ami a Tejút, az égbe vezető út jelképe

 

4. ábra. Az Uljap kurgán szkíta szarvasa, a jobb szélen kiemelt szimmetrikus jelsor olvasata Jó Lyukó jó, azaz mai magyarsággal Jóságos Lyukó folyó - szintén az isteni folyó elnevezése

 

Ugyanerről az égi országról van szó az apahidai hun Ragyogó ország és a Gizella-kincs avar készítésű turulos korongjának Ragyogó nagy ország mondatában is (5. és 6. ábra). Ez az égi országot emlegető hieroglifikus jelmondat-sorozat az Árpád kori hármas halmos - kettős keresztes államcímerünk előképe. E címerünk olvasata: Egy országa (mai magyarsággal: Isten országa, esetleg Szent ország). Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy a magyar állameszme a szkíta-hun-avar világnézet és állameszme egyenes leszármazottja.

5. ábra. Az apahidai hieroglifikus Ragyogó ország mondat

 

6. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos korongjának Ragyogó nagy ország mondata

 

 

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Szkíta tartalom

Varga Géza: Szarmata tartalom

 

Varga Géza