magyar hieroglif írás

Az MTA rováskorpusza azt dokumentálja, hogy a rendszerváltás a rovológiában is elmaradt. Az MTA meghatározó berkeiben ma is a régi mellébeszélés és parasztvakítás folyik. Bár eleve csak egy korpusz összeállítására vállalkoztak, az mégis nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzők nem képesek leírni a székely írást, ezért a korpuszuk sem lehet hibátlan. Igazolja ez Sándor Klára 1996-os megállapítását, miszerint a tudomány nem ismeri a székely írást, számukra minden alapvető kérdés tisztázatlan. Szomorú, hogy azóta sem lettek okosabbak és ma sem képesek a körön kívüli eredmények megértésére és tárgyalására.

A karcagi csatkarikát egyesek azért nem hajlandók írásnak tekinteni (az MTA idén megjelent rováskorpusza ennek a viszonylag hosszú rovásszövegünknek a létét meg sem említi), mert az ismétlődő szövegrészletei szimmetrikusak. 

Nincs értelme a kb. 5000 éves sumér árukísérő jelekből kialakult első írásról fantáziálni, amikor dokumentálható egy sokkal régebbi, kialakult, érthető és elolvasható jelhasználat a magyarságnál.

A bal vállára rajzolt különös szarvasábrázoláson három jelet is felismerhetünk. Ezek egy nemzetközi jelszótár elemeit képezték, amelyeket a magyar hieroglif írás és az abból kialakult székely írás őrzött meg napjainkig. Ennek köszönhető, hogy e 2500 éves jeleket ma is el tudjuk olvasni...

Még nyilvánvalóbb kudarc a zamárdi avar szíjvég szövegének olvasatlanul hagyása. Jól azonosítható, több jelből álló és folyamatos sort alkotó szövegről van szó, olvasattal mégsem szolgál. Nem kellene tanulnia a sorozatos csődjükből Magyarságkutató Intézetnek? 

Lépésről lépésre közelebb kerülünk a Csaba királyfihoz kötődő, mítosszá vált történelmi hagyomány és népi emlékezet megértéséhez és igazolásához. A régészet most azonosítja a Kárpát-medencébe beköltöző második szabír csoport egyik fejedelmi központját s felmutatja azt a feliratos ezüstkorsót, amelyen egy magyar mondat a szabírok magyarságát tanúsítja...

Magasan képzett kutatók állítottak ki magukról szegénységi bizonyítványt csak azért, mert képtelennek bizonyultak a szakszerű és becsületes munkára, a kutatásban már elért és dokumentált eredmények figyelembe vételére.

Anonymus hírt ad arról, hogy a honfoglaló magyarok gondot fordítottak Split (Spalato) városának bevételére, amiben a város gazdagsága mellett szerepet játszhatott az avar népesség javaslata (a Kárpát-medence mindenkori urainak a tengeri kijárat biztosítását célzó törekvése).

Ezt írta az alábbi cikkemről a facebook: A hozzászólásod nem felel meg a kéretlen tartalmakkal kapcsolatos közösségi alapelveinknek. A hozzászólásodat senki más nem látja. Ezek az alapelvek különböző dolgok, például a félrevezető hirdetések, a csalások és a biztonsági incidensek megelőzésére szolgálnak...

Azért szükséges a Rácz Zsófia által jelzett kérdésre, azaz a "bizonytalan funkcióra" felfigyelni, mert a sok hasonló esettel együtt nyilvánvalóvá teszi a magyar őstörténetet kutató régész, történész és nyelvész "szakma" legnagyobb adósságát: a magyar jeltörténet kezdeteit illetően mutatkozó katasztrofális ismerethiányát és módszertani elmaradását.