magyar hieroglif írás

E cikkben egy acoma edény (1. ábra) jeleit olvasom el és feltételezem, hogy az indián népi jelmontázsok értelmét sikerült megközelítenem. A további kutatás előtt álló feladat, hogy ezt az értelmezésemet amerikai adatok alapján ellenőrizze, pontosítsa és kiegészítse, az esetleg létező nyelvi megfeleléseket feltárja.

A kettős kereszt aranytálon lévő előfordulása világossá teszi, hogy a magyar állameszme és -szervezet a jelképeivel egyetemben a hun állameszme és -szervezet örököse. A címerelemeink bizánci és egyéb idegen eredetéről terjesztett nézeteket át kell értékelni.

Ez a tudományon kívüli megközelítés általánosan elterjedt a haynauista-finnugrista "tudományos konszenzus" uralta szakterületen, ahol sorozatosan nem ismerik fel a székely jelek párhuzamait, hanem csupán díszítésről hajlandók beszélni.

A vizsgált neolitikus pecsétnyomók jelkészlete minden részletében azonos a székely írás jelkészletével. Az azonosság nem szorítkozik jelformákra, hanem kiterjed az ősvallásra és a nyelvre is. 

Az apotropaikus (óvó-védő) jelek, jelképek, tárgyak jó részét eleve úgy helyezték el (például az épülő háza sarkai alá, a falba építve, vagy a sírba dobva), hogy azt az épület fennállása, a sír megbontatlansága idején a Jóistenen kívül más nem láthatta.

Az európai filmkultúra termését végigtekintve, mintha nem is létezett volna Magyar Királyság, vagy az csak a szlovákoknak lenne fontos. Ezért kellett végre ez a film és kell a történelmünket bemutató további filmek sora. Persze csinálhatták volna jobban is. A bírálók elmondtak már minden hibát a filmről, nem szükséges ezeket megismételnem...

A Magyarságkutató Intézet kötetei rovológiai téren nem csak bocsánatos tévedéseket, hanem közönséges és nyilvánvaló valótlanságot is terjesztenek, mert ebben a körben - a jelek szerint - mintha nem törekednének eléggé a szakmai hozzáértés és a tisztességes tömegtájékoztatás megfelelő szintjének biztosítására. 

A magyar történeti hagyomány a napjainkig folyamatosan használt székely írást még az 1500-as években is hun-szkíta írásnak nevezi (Thelegdi/1598). Az akadémikus tudomány az 1849-es világosi fegyverletétel után az ótürk írás leszármazottjának minősítette, bár ezt sohasem támasztotta alá (Németh/1934). Az elmúlt évtizedekben végzett alternatív kutatás a hagyományt igazolta, kimutatva, hogy a székely írás nem átvétel, hanem a magyarság alkotása, amelynek kezdetei a kőkorba nyúlnak vissza...

Az interjúban az Urál menti régészeti kultúrákról esett szó, amelyekben remélhetőleg megtalálják a magyarság elődeit. Erre valóban lehetőség mutatkozik, különösen, ha a jövőben felhasználják ehhez a leleteken lévő írásjeleket is, amelyek egyedül bizonyíthatják a megtalált régészeti kultúra népessége által használt nyelvet.

Az ország értelmesebb fele Szent István király trónra lépésének ezredik évfordulóját készült megünnepelni. Jogos volt az ünnepi előkészület, mert ő volt a hun-magyar dinasztia jelhagyományának folytatója, a keresztény magyar állam megerősítője, máig élő intézményeink megteremtője. Amíg az állam a méltó ünnepet szervezte, addig a tömeg - ostoba nemzetellenes hazudozók rágalmainak felülve - zúgott, morgott és a szentet gyalázta..