magyar hieroglif írás
Aligha tudok mást ajánlani annak az olvasónak, aki – elolvasván a könyvemet – a fejét ingatja, mint amit Ecsedy Ildikó sinológus is javasolt, amikor egyik művének nehezen emészthető voltára panaszkodtam: „Nincs kifogásom az ellen, ha másodszor vagy harmadszor is elolvassák a könyvemet.”
A sztyeppi népek egy időben a szoborállítás terén is megelőzték Európát. Például itt máig egyedülálló a madarai lovasszobor s a római kort követően Szent László nagyváradi szobra volt az első bronz lovasszobor.
Az ogur név története fontos a számunkra, mert mindkét népnevünk alkotóeleme. Egyrészt alapját képezi az idegenek által ránk alkalmazott és az onogurból keletkezett orosz vengri, angol hungarian stb. neveknek. Ezeken túl a magyar népnevünknek is része, ami a Muagerisz királyfi nevében szereplő ager alapján nyilvánvaló.
Az egyébként kitűnő Révész László régészt már másodszor kapom rajta, hogy - rovológiai tájékozottság hiányában - képtelen korszerű leírását adni az általa kiásott, vagy ismertetett régészeti leleteknek. Ami nem válik a nagyobb dicsőségére, lévén éppen ez a leírás az egyik legfontosabb dolga.
Ezzel a magatartásával az egész "tudományos konszenzus"-t jellemzi, amelyik sem szakmai, sem etikai alappal nem rendelkezik a kérdés tudományos igényű megválaszolásához, ám sorozatosan félrevezeti a közönséget a székely írást illető kérdésekben és persze nem tudja megfelelően leírni a szójeles üzeneteket hordozó régészeti leleteket sem.
A professzor úr talán le szeretné tagadni a szó- és mondatjeleink létét a székely írás végső soron sémi eredeztetése érdekében(?), ezért a Tudomány látszólag legszentebb csarnokában mellébeszélt.
Az ősvallási jelképek ismeretében (a képi tartalmuk feltárása esetén) jó esély kínálkozik a kőkori barlangi jelek jelentésének tisztázására. Ebben a legtöbb segítséget a magyar hieroglif írás adhatja, mert a magyar jelkészlet (a székely írás) jelei a kőkori jelek hű örökösei.
Több istenidéző szertartás hieroglifikus szövegkönyvét elolvastuk már. Most az Éhmann Gábor által Telki mellett talált és a Magyar Nemzeti Múzeumban éppen restaurálás alatt lévő kincsek egyikén, egy vascsat alján olvashatunk el egyet...
A „tudós” társadalom e szemük előtt felrémlő lehetőség elhárítására megpróbált egy újabb magyarázatot kidolgozni az isten szó eredetére. Ennek lényege egyrészt a távoli déli magaskultúrákból való származtatás elleni tiltakozás, másrészt a magyar eredet tagadása...
A Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusainak is jár az elismerés, mert ezt a tárgyat nem reszelték le olyan barbár módon, mint a budapesti késő-középkori jelvényt. Így történt, hogy a telki hun kincsek közül immár egy második hieroglifikus mondatot is sikerült elolvasnom.