Budapesten, 1912. május 26-án született Gyurkó Lajos (elhunyt: Pécs, 1979. június 15.) magyar tábornok, aki az 1956-os forradalom idején és utána több alkalommal adott parancsot tüntetők elleni fegyveres támadásra, beleértve a repülőgépekről leadott sortüzeket is. Ezzel több tucat ember halálát és százak megsebesülését okozta. Nevére különösen Tiszakécskén, Kecskeméten, Kiskőrösön és Egerben emlékeznek.
"...az egyetlen hadosztályparancsnok, aki a pártszerv felhívására végigpásztázta a Duna-Tisza közét hatszor, szétvert mindent..." - Kádár János méltatása Gyurkó Lajosról.
Édesapja szobafestő volt. Ő maga öt elemi iskolai osztályt végzett, eredeti foglalkozása pék volt. 1945-ben az MKP gyöngyösi városi bizottságának titkára lett. Nincs adat arról, hogy a háború lezárása előtt részt vett volna az illegális kommunista mozgalomban.
Pártbéli pozíciója és egy hat hónapos törzstiszti tanfolyam elvégzése elégséges volt ahhoz, hogy alezredesi rendfokozatot kapjon, és az 1. Ejtőernyős Zászlóalj parancsnokává nevezzék ki. Elvégezte 1950-ben az öt hónapos parancsnoki tanfolyamot, mely elég volt ahhoz, hogy ezredessé léphessen elő. Beosztását tekintve a 12. lövészhadosztály parancsnoka lett vezérőrnagyi rangban. Tanulmányait külföldön folytatta: 1952-től 1954-ig a Szovjetunióban, a Vorosilov Katonai Akadémián tanult. Innen tábornoki rendfokozatot viselve érkezett haza, és átvette a Kecskeméten és környékén diszlokáló 3. Hadtest parancsnoki tisztét.
1956. október 24-én kilátásba helyezte a kivégzést azoknak a katonáinak, akik megtagadnák a parancsot a felkelés elleni harcban. 25-én katonáival megakadályoztatott egy tüntetést a városban, tankágyúval a tömeg irányába lövetett, három civil halt meg az akcióban. 26-án újra tűzparancsot adott ki, amikor támadás érte a börtönt.
Október 27-én Gyurkó parancsára egy vadászgép géppuskatüzet zúdított Tiszakécskén a tömegre, akik éppen a Himnuszt énekelték. Tizenhét halott és 110 sebesült maradt a földön.
Ugyanezen a napon, október 27-én történt meg a kiskunhalasi sortűz is, melyben két ember meghalt és három fő megsebesült.
A repülők Kecskeméten, Kiskőrösön a tüntetőkre lőttek. Kecskeméten (október 27-én) a cigánytelepet is repülőgéppel gépágyúztatta, miután ide vonultak vissza a felkelők. Csongrádon a tüntetés szétverésére küldött gép lezuhant, pilótája, Istenes Elemér életét vesztette. Kiskőrösön hatan sebesültek meg a vadászgépek lövedékeitől.
Török Béla alezredes akadályozta meg, hogy bevesse a repülőket a tüntetők ellen Szabadszálláson, Kerekegyházán, Kunszentmártonban és Fülöpszálláson is. Amikor a kiskunhalasi lövészezredet Budapestre rendelték, Gyurkó parancsára 20 elfogott tüntetőt vizsgálat nélkül a helyszínen agyonlőttek.
A vérengzések hatására elégedetlenségi hullám söpört végig a 3. hadtesten. Október 31-én Gyurkó jobbkezével, Sucin József alezredessel együtt a Szovjetunióba menekült. Véres szerepe még ekkor sem ért véget: november 4-én a Magyar Néphadsereg Katonatanácsának tagja, a karhatalom vidéki parancsnoka lett. Szerepe volt a december 8-iki salgótarjáni sortűz elkövetésében, december 11-én Egerben a parancsnoksága alá tartozó katonák két tüntetőt megöltek, 14-et megsebesítettek.
Tevékeny részt vállalt a megtorlásban is, mint a Tiszti Felülvizsgáló Bizottságok elnöke és a katonai felsőbíróság ülnöke. Tagja volt többek közt annak a másodfokú bíróságnak, amely halálra ítélte Pálinkás-Pallavicini Antal honvéd őrnagyot, aki 1956. október 30-án kiszabadította felsőpetényi fogságából és Budapestre szállította Mindszenty József bíborost. Katonai ülnökként rettegtek tőle a vádlottak. Az első fokon életfogytiglani börtönre és más súlyos büntetésekre ítélt békéscsabai forradalmi vezetők például visszavonták fellebbezésüket, amikor megtudták, hogy a másodfokon az egyik ülnök Gyurkó lesz.
1957-ben jutalmul a Honvédelmi Minisztérium kiképzési főcsoportfőnöke lett, majd 1957 és 1960 közt a határőrség parancsnoka. 1959-ben az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává választották. Személye idővel terhessé vált a konszolidálódó rezsim politikai vezetése számára, anyagi visszaélései külön szemet szúrtak a hatóságoknak. 1960. szeptember 1-jén elbocsátották parancsnoki posztjáról, 1962-ben a KB-póttagságot is megvonták tőle. A nagytétényi Sertéshízlalda igazgatója lett, a lopások miatt hamarosan innen is menesztették. Élete végén benzinkutas volt Pécsen.
Wikipédiából szerkesztve,
A borítókép forrása: Hírös naptár.
Új hozzászólás