erdély

Azt, hogy a Nyugatnak mi számít jogállamnak, jól mutatja, hogy Iohannist azért díjazták, mert nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé. Klaus Iohannist bevallása szerint „idegesítik” a magyarországi hivatalosságok Trianonról szóló kijelentései, ugyanakkor a román államfő szerint Erdélyt „nem ellopták” a románok, hanem önrendelkezésük révén egyesült Romániával...

A Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozatát a magyar nyelvű írott kultúrához való kivételes hozzájárulása, valamint a demokrácia és az etnikumok közötti párbeszéd erősítéséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként ítélte oda az államelnök Markó Bélának. Markó Béla Kézdivásárhelyen született 1951. szeptember 8-án...

Hűséges barátaimmal együtt azon megtiszteltetés ért, hogy a nagyszerű Beke család vendégszeretetét élvezhettem. Megcsodálhattuk az elképesztő gazdagsággal bíró Gyűjteményes-ház mindenben bővelkedő kiállítás termeit és a család szépen megterített asztalához ülhettünk. Hallgathattuk Ernő bátyám bölcsességét, felesége szerető szavait és István fia szerénysége mellett örömmel üdvözölhettem végre élőben István feleségét, Csillát...

Az idő teszi maga dolgát. Háromszék tündérkertjében, Kisbacon, egy kis falu, kidobta magából nagy fiát, mint ahogy a népmesékben, mesékben lenni szokott, minden megeshet. Hol volt- hol nem volt egyszer egy ecceri legénke. Ez az "ecceri legénke" szőttes tarisznyájával, lábán a mérföldes csizmájával, fején a vadvirágos mezők szőtte- fonta mesék kalapjával, kezében az igazság botjával elindult világgá szerencsét próbálni...

Szíve-joga, mindenki másképp csinálja. A lényeg, amit cselekszöl, szívedből lögyen. "Jussomat ne vitassátok, az én szavam a székelyek bajától nyerte hatalmát" - idézet bezárva, Tamási Áron. Ha szabadna így neveznem, a nagy székely író az én példaképem A fenti idézet mondandója végig kísérte életutamat, pályafutásomat. Ma is belelapozok írásaiba, némelyiken megakad a szemem,elidőzök rajta, megannyi emlék, történet kötődik hozza...

„Hosszú évekig, amikor akadályozni próbálták szimbólumaink szabad használatát, kihívás és feladat volt megvédeni azt, amihez joga van a mi közösségünknek. Ezekben a hónapokban viszont örömként éljük meg, hogy vannak eszközeink arra, hogy zászlókat és címereket hivatalosítsunk. Mindazok a zászlók és címerek pedig, amelyeket a kormányban hivatalosít az RMDSZ, a helyi közösségeké maradnak...”

Semjén Zsolt, az RMDSZ kongresszusán újabb nagy elszólást mondott, amivel az erdélyi magyar politikai pluralizmusba rúgott egy nagyot. Semjén kijelentette ő azért szereti az RMDSZ-t, mert ők a magyarok. Ezután bennem függetlenként és az RMDSZ-t talán egyik legjobban jogosan kritizáló bloggerként azt az érzést keltette bennem és több nem RMDSZ-es erdélyi magyar emberben, hogy mi Semjén szerint nem vagyunk magyarok.

1672. augusztusának végén 800 bujdosó indult meg a császár ellen. Szeptember 13-ra, a sereg már vagy tízszer ennyi emberből állt. Lehettek vagy nyolcezren, mindenféle fegyverzettel, persze ágyúk nélkül. Mégis, ennyi ember, ennyi összegyűlt bujdosó pedig már akkor erő, melyet illik komolyan. vanni. Paris von Spankau, helyi császári csapatok parancsnoka másképp gondolta...

Tíz éve adták át a Kolozsvár főterén álló, felújított–restaurált Mátyás király-szoborcsoportot, amely a legendás Fadrusz János szobrászművész leghíresebb munkája. Az alkotást az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazták, és mindmáig a kolozsvári városkép meghatározó eleme, országos jelentőségű műemlék. A bronzból készült szoborcsoportot 2011-es felújítása óta többször megrongálták, volt, hogy festékkel öntötték le, máskor letörték az egyik alak sarkantyúját, nemrégiben pedig különböző feliratokat firkáltak rá...

Nagyváradon, 1849. augusztus 28-án lett kivégzés áldozata Rulikowski Kázmér (eredeti nevén Konrad Kazimierz Rulikowski) lengyel dzsidás kapitány, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja. Édesapja Leon Rulikowski lengyel főnemes volt, akit Szibériába száműztek a novemberi felkeléssel való rokonszenvezése miatt...