erdély
Több százan látogattak el csütörtökön az úzvölgyi katonatemetőbe, hogy leróják kegyeletüket az 1944. augusztus 26-án történt szovjet támadás hősei előtt. A megemlékező ünnepség része volt egy katolikus és egy református szentmise, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit a magyar emlékműnél.
Claudiu Târziu azt mondta, az RMDSZ lépten-nyomon bebizonyítja, hogy nem tartja tiszteletben sem az államot, amelynek a csúcsvezetésében is képviselteti magát, sem az alkotmányt, sem a román többséget, „amely amellett, hogy toleráns, nagy szeretettel viseltetik az országban élő más nemzetiségek iránt”. Úgy véli, Románia példásan bánik a nemzeti kisebbségekkel, ennek a „jóságnak” azonban nem szabad „ostobaságnak vagy gyengeségnek” látszania, és ennek érdekében határozottabb fellépésre lenne szükség kül- és belpolitikai szinten egyaránt.
Magukra haragították a mélyromán érzelmű kommentelőket a moldvai Neamţ megyében található Vânători természetvédelmi park illetékesei, pedig csak annyit tettek, hogy a magyar-román közeledés jegyében kereszteltek el egy frissen világra jött bölényborjút. A természetvédelmi parkban ez régi gyakorlatnak számít, ráadásul nem is vádolhatók azzal, hogy ne lennének román nemzeti érzelműek...
Mint politikus, a reformok híve volt; küzdött Erdély és a Partium visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait...
1849 nyarán, az orosz intervenció eredményeképp igencsak "szorult a kapca" Erdélyben, a hadi helyzet több, mint válságossá vált. A félelmetes túlerőben lévő, jól felszerelt orosz hadsereg megjelenése hadszíntéren gyakorlatilag eldöntötte a küzdelmet. A győzelem esélye a minimálisnál is kisebbre csökkent, az egyedüli reális cél a túlerőben lévő ellenség feltartóztatása lehetett csupán...
Szombaton tartották a csíksomlyói hegynyeregben az Ezer Székely Leány Napját. Bár a tavalyihoz hasonló, visszafogott ünnepségre kerülhetett csak sor a kilencvenedik évfordulón, mégis bőven meghaladta az ezer főt a kilátogatók száma, akik közül több hagyományőrző szekereken és lóháton is érkeztek. A késő délelőtt kezdődött ünnepségen előbb Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere mondott köszöntőt, amelyben elismerte, hogy sokkal nagyobb öröm lett volna a tájegységenként közösen felvonulni a Hármashalom oltárhoz...
A sepsiszentgyörgyi rendezvényre pénzadományokat is gyűjt a kezdeményező, amiből két molinót készíttet a tervek szerint, amelyek a román hadsereg 1916-os Kárpátokon való átkelését és az 1918-as gyulafehérvári gyűlését fogják ábrázolni. De vettek több mint száz román zászlót, és két kórust szállítanak Sepsiszentgyörgyre. Az egyesület képviselőjét szerdán délelőtt rendelték be a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalba meghallgatásra...
Május 30. egészen 1944-ig Csaba királyfi ünnepe volt, katonai ünnepnek számított, mint a marosvásárhelyi Magyar Királyi „Csaba királyfi” Honvéd Gyorshadnemi Hadapródiskola iskolanapja. Aztán felhagytunk a székelyek legendás vezérének ünneplésével. Ennek okairól tán többet tudhatunk, mint a legendás hősről, akinek élete a a regék homályába vész. Van olyan elmélet is, mely szerint valójában nem is létezett, alakját több – talán három – időben és térben egymástól távol élő személy alakjából „gyúrták” össze.
A Hargitán egy pillanatra megállott az idő, s tartotta magát a Görgényi-havasokon át. 1884. május 30-án - valahol a gyönyörű Sóvidéken - felsírt egy angyalarcú kisbaba, akit az édesanyja és édesapja már nagyon várt. Alig múlott az éjfél, mikor Parajd községben az élni vágyás erőst életre talált: Székely született Erdélyország közepén! Igen, valahogy így történt Vilmoska, a későbbi vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, majdani honvédelmi miniszter világunkra jövetele...
A kedden kimondott ítélet kivonatát szerdán közölték a bíróság honlapján. A bejegyzés szerint a bírói testület megalapozatlannak találta az érsekség fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen. Még 2018-ban a táblabíróság elutasította a Jakubinyi György érsek által képviselt gyulafehérvári főegyházmegye keresetét, amelyet az egyház azt követően terjesztett be, hogy a román kormány egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős restitúciós bizottsága elutasította a katolikusok visszaszolgáltatási kérelmét...