Trianon
A román parlament nemrég hivatalos, állami ünnepnappá nyilvánította június 4-ikét, a trianoni békediktátum aláírásának napját. Ilyen felfokozott légkörben furcsának és bántónak tűnt az HBO időzítése, ezt a lap egy korábbi cikkében már jelezte és arra kérte a szolgáltatót, változtassanak műsorpolitikájukon, lássák be, hogy tévedtek, és vegyék le kínálatukból ezt a filmet...
„Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk felett őrködünk. Halljuk ugyanis, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisszük, hogy kálváriájuk haladéktalanul véget ér. Hisszük, mert e nélkül a magyar-román viszony jobbra fordulása lehetetlen volna, de hisszük, ezt természetesen a Magyarországon élő románság érdekében is. Ismerem az erdélyi ifjúság komoly, ellenálló, küzdőképes tulajdonságait, ezért teljes bizalommal tekintek az itt felnőtt ifjakra is, akiket az új sorsfordulón a nagy nemzeti céloknak odaadó szolgálatára hívunk fel a haza és egész Európa javára. Isten áldása kísérje nemzetünket egy boldog, dicső jövő felé!”
Az aláírók neveihez nem írtunk sem társadalmi pozíciót, sem hivatást vagy munkahelyet, pedig sokan közülük országosan vagy regionálisan ismert személyiségek. Itt, ebben az esetben, most mindenkinek egy beosztása van, a legszebb, mit kaphatott a sorstól: felvidéki magyar ember...
„Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Rablók módjára jöttek, félve, tapogatózva, hogy nincsenek-e benn a székelyek? Rongyosak, mocskosak voltak (…) Sok szalmakalapos, mezítlábas és bocskoros ember. Gherescu tábornok kezében nádbot, tisztjei kifestett képűek. A seregnek alig van fegyvere, négy rongyos ágyút hoznak, de töltényeik nincsenek. Tüzéreik fején ócska vasfazekak...”
A magyarságnak mindig akkor voltak sikerei, ha összekapaszkodott, ha egésszé összeállt. Ma is erre van szükség: a kritikákat elfogadni, a hibákat kijavítani és összefogni! Amennyiben erre képesek leszünk, úgy eljön a sikerünk. Az első világháborúban győztes antanthatalmak egy alávaló és igazságtalan "trianoni békeszerződésnek" nevezett diktátummal szétdarabolták Magyarországot és az elcsatolt területeket a többmilliós magyar lakossággal a szomszéd országoknak juttatták...
A vöröskatonák részéről 90 halott, a csehek restéről pedig 180 halott a veszteség. A csehek szombati támadása óta rettegésben él Ungvár lakossága. Még ma délelőtt is behallatszott a városba az ágyúdörgés és a gépfegyverkattogás. A szombati kudarc miatt a csehek a város lakosságán töltik ki bosszújukat. Ártatlan gyermekeket és asszonyokat is legyilkoltak, belőttek a házak ablakain és az utcán járókelőket sem kímélték. Az áldozatok számát eddig pontosan nem lehetett megállapítani...
Lengyelországtól néhány kilométerre, az egykori Sáros vármegyében bukkantak rá a kiegyezés előtti elnyomás éveiben állított emlékoszlopra, ami 1918-ban került a föld alá. QP | Quality Placement Egy méretes gödör fölött állunk Héthárs (Lipany) és Roskovány (Rožkovany) határában, nem egészen húsz kilométerre Lengyelországtól, az egykori Sáros vármegyében. A gödörben a Sine Metu Polgári Társulás munkatársai csákányokkal, kapákkal és lapátokkal dolgoznak sietve oszlopok és egyéb faragott kövek között...
Amennyiben sikerül a cseh és román kormányokkal véglegesen megállapodni, akkor Budapestre hozzák Fadrusz János hatalmas alkotását, a meggyalázott Mátyás király szobrát. Budapestre kerül Zala György híres műve, a szabadságharc aradi szobra is, az Erdélyben és a Felvidéken annak idején elhelyezett kisebb-nagyobb Kossuth- szobrokkal, valamint a pozsonyi Petőfi szoborral, amelyet mostanában találtak meg egy külvárosi istállóban...
Az 52 perces dokumentumfilm jeleneteinek egy részét a történelemhez hűen az eredeti helyszíneken forgatták, ilyen például a Pannónia Szálló terasza, ahol Héjjas Iván jelentette, hogy meghozták a fegyvereket a harchoz. De Sopron környékén, Kecskeméten, sőt azokon az osztrák területeken is játszódnak jelenetek, amik még a történelmi Magyarország területéhez tartoztak. A filmben szerepelnek a Soproni Petőfi Színház színészei, de a kecskeméti, illetve a győri színház művészei is megjelennek. A Soproni Történelmi és Hadijátszó Baráti Kör pedig Czupy Arnold vezetésével segítenek feleleveníteni a korabeli csatajeleneteket...
Az Unesco világörökségi listáján is szereplő derzsi vártemplom közelében, az Árpád-kő néven ismert egykori millenniumi oszlop helyén állították fel a történelmi Magyarország határait és az elcsatolt országrészeket is jelképező, kőből faragott alkotásokat. Árpád kő – A haza lelked része – ez áll az egykori millenniumi oszlop helyén lévő Kőtömbön, amely körül a hét magyar törzs, illetve az elcsatolt országrészek szimbolikus ábrázolása látható...