Trianon

100 éve annak, hogy mintegy két-háromezer komáromi hajógyári és győri vagongyári munkás, tatabányai bányász, kiszolgált katona, valamint sok helyi és környékbeli ember nem tudva belenyugodni abba, hogy a trianoni tragédia nyomán az egységes Komárom északi, történelmi része csehszlovák kézre került, az életük kockáztatása árán is megpróbálták visszafoglani azt, újraegyesíteni a várost...

Az első világháború végén nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia került végveszélybe, hanem a királyság intézménye is. A háborús összeomlás, a kommunista diktatúra és a Trianon után talpra állni próbáló Magyarországon az egyik legmegosztóbb politikai vita az államforma körül bontakozott ki. A kérdés Horthy Miklós kormányzóvá választása után sem rendeződött: akadt, aki mielőbb változtatott volna a kialakult helyzeten...

104 esztendeje, 1917. február 9-én ezen a napon hunyt el Aurel Constantin Popovici genfi emigrációban 54. életesztendejében. A lugosi születésű román politikus, hírlapíró már nem élhette meg, hogy a 15 föderatív egységből álló "Nagy-ausztriai Egyesült Államok" létrehozására kidolgozott terve a történelem süllyesztőjébe kerüljön. Ma a brassói bolgárszegi szent Miklós templomban nyugszik...

Hatvan évet leéltem, harmincöt éve írok, de nem volt még olyan rendszer, amelyben azt írhattam volna szó szerint, amit érzek, amit le kellene írnom fehéren-feketén. Miért? Mert hol feljelentgettek, az állásomat (sokszor emiatt) vesztettem el, ma pedig letilt a facebook, amely a kereszténység és az európai fehér ember kiirtásában vállalt oroszlánrészt az ószövetségi gyűlölet-eszme téves és immár betegessé vált szellemiében...

A háború lezárásának közeledtével az egész Kárpát-medencében baljós, gyilkos szelek lengedeztek. 1000 esztendő vitézségét taposta sárba a proletárok vérgőzös bosszúja, mely a tradíciók legapróbb jeleit is el akarta tüntetni a magyar lelkekből. Ezen időkben 1919 januárjában Nógrád vármegye székhelyén is eljött a szinte elmúlást jelentő pillanat, amikor idegen csizmáktól retteghetett a magyar. Az egész Felvidéken kisebb ellenállásokat leszámítva végigmenetelő cseh légiók sajátjukká akarták tenni Balassagyarmatot is. Mellesleg nem ez lett volna a végállomás, ahogy azt sok korabeli térkép és visszaemlékezés is bizonyítja. A Hatvan, Gyöngyös, Miskolc vonalig akarták kitolni határaikat a csehek...

A Nagy Háborúban, mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt. A Cattarói-öbölben található osztrák-magyar haditengerészeti támaszpontot védte bajtársaival együtt. Több kitüntetést kapott, mint hadipilótának négy elismert légigyőzelme volt. 1921-ben részt vett a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi felkelésben, melynek eredményeként népszavazást tartottak Sopron és a környékén fekvő nyolc falu Magyarországhoz tartozásáról. Később az Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, utána az Aero Szövetség oktatótisztje volt...

A világ azon töredéke, amely tud Szlovákia létezéséről, az alapból összekeveri egy másik vicces csoport, a szlovének országával. Nemzetről nem igazán beszélhetünk, mivel annak van legalább három alapvető feltétele: kell egy ország, kell egy nyelv, és kell egy közös küldetéstudat. Na de mi a helyzet Kelet Belgiumával? Országuk sosem volt, még ha ők fennen hangoztatják is az ellenkezőjét. Nagymorva legendák elszlovákosításán és IX., sőt VII. századi szlovák államalakulatok vizionálásán fáradoznak, és be akarják etetni, hogy 900 éven át aludtak, mint a tej, holott ez már kómának is durva lenne...

Néprajzi szempontból az új határok rosszabb és igaztalanabb helyzetet teremtettek meg a réginél, a történelmi jog a magyar nemzet igaza mellett szól, a békeszerződés szerzői maguk elismerik, hogy ha a népek önrendelkezési jogát engedték volna érvényesülni, soha sem teremthették volna meg Csehszlovákiát. Amihez mi hozzátesszük, hogy mai formájukban nem lehetett volna megteremteni a többi utódállamot sem. A szépen kiegyensúlyozott gazdasági egység szétbontása bajt, gondot, nyomorúságot okozott a Csonka-Magyarországnak meghagyott és az elszakításra ítélt területeken egyaránt...

Június 4-én tervezték leleplezni, de a világjárvány miatt csak tegnap került sor a kézdiszárazpataki közösségi ház közelében felállított Trianon-emlékmű ünnepélyes avatására, illetve megszentelésére. A Bodó Imre ny. főesperes, plébános által celebrált szentmisét követően helybeliek és meghívottak az Ópra Benedek-iskola és közösségi ház udvarán lévő emlékműhöz vonultak...

A Hűség napi megemlékezés a Szent Mihály-temetőben kezdődött, ahol Sopronyi-Thurner Mihály egykori polgármester sírjánál Farkas Ciprián polgármester és az intézmények vezetői csendes főhajtással emlékeztek az évfordulóra. Ezt követően a Hűségkapunál, a városháza előtti Thurner szobornál és a Hűségzászlónál helyeztek el koszorút a város vezetői, valamint az 1921-es népszavazásban részt vett települések polgármesterei. 1921. december 14-én Sopron és nyolc környező település – Nagycenk, Kópháza, Harka, Ágfalva, Fertőrákos, Fertőboz, Balf és Bánfalva – lakosságának arról kellett döntenie, hogy Magyarországot, vagy Ausztriát szeretnék-e hazájuknak tudni...