Augsburg

Horthy Miklós kormányzót és családját - az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási kísérlet” után - a németek védőőrizetbe vették és a bajor Weilheim város melletti Hirschberg kastélyba szállították, ahol fegyveres őrök felügyelete mellett tartották őket fogságban. A 7. amerikai hadsereg közeledtére az őrség elmenekült, de szabadság helyett - 1945. május 2-án - Horthy Miklós német fogságból amerikai védőőrizetbe került, ahonnan a tanúként való meghallgatása után 1945. december 17-én térhetett csak vissza Weilheim-be, a családjához...

Géza fejedelemről csak úgy kaphatunk hiteles képet, ha alakjáról lehántjuk a német propaganda hiteltelen állításait, melyekkel a bécsi császári udvar különösen az 1848-49-es szabadságharc után próbálta beszennyezni a magyarság múltját, a magyar nemességet és a nemzet legnagyobb alakjait. Ez a máig ható propaganda nemcsak Istvánt, de már Gézát is saját népe árulójaként próbálta bemutatni, aki a „nagy” német-római császárhoz fordul „térítő” papokért, akiknek jóvoltából azonnal felveszi a keresztséget és saját hatalmának biztosítása érdekében idegenekkel árasztja el az országot...

Vannak, akik úgy gondolják, hogy az ún. szentistváni fordulat komoly törést okozott a nemzet életében. Ezek az emberek szinte látni vélik az idegen papok tömegét, akik az idegenszívű Géza és Szent István parancsára tömegesen hajtják keresztvíz alá a varkocsos hajú, pogány magyarokat. A valóságban semmi bizonyíték nincs arra, hogy a magyarok efféle módon, ilyen durva kényszer hatása alatt tértek át egyik vallásról a másikra...

955 nyarán a portyázó magyar csapatok Augsburg alatt gyűltek össze, és augusztus elején, miután lerohanni nem tudták, megkezdték a város ostromát. A nyíltszíni hadviseléshez szokott magyarok részéről szokatlannak mondható lépés és a gyenge védelem ellenére a város kitartott. Az augsburgi csata Az ostrom hírére Ottó megindította seregét, mely nyolc ún. légióból állt, melyek egyenként legalább ezer fős erőt képviseltek; a legnagyobb és legerősebb seregtestet maga Ottó vezette. A felmentés hírére a magyarok felhagytak az ostrommal, egyik osztaguk éjjel átkelt a Lech folyón, hogy hátulról támadhassa az ellenséget. A csatára augusztus 10-én került sor. A fent említett magyar egység sikeresen lerohanta az utolsó légiót, a málhát őrző cseheket, és az előtte álló két egység hadrendjét is megingatta...