Bécs

Teheránba négy hónapot töltött, tökéletesítve angol és újperzsa nyelvtudását. Megszakadt Magyarországgal való kapcsolata, eltűntnek hitték. Iratait biztonsági okokból Teheránban hagyta és felvette a Szkander bég nevet. 1821. április 18-án érkezett Meshedbe, ahol az időközben zajló török-perzsa háború miatt hat hónapig vesztegelt egy karavánszálláson. Október 20-án indult Buharába. 1822. január 6-án átvergődött a Hindukus hegyláncain, eljutott Kabulba, ahonnan India felé vándorolt...

Klapka György 1820 április 7.-én született Temesváron, melyet kis Bécsnek neveztek Lajtán innen, Lajtán túl akkorában. Az is volt mindenképpen. Nyelvében német, szellemében osztrák. Élénk forgalommal, s meglehetősen önálló iparral, kereskedéssel kelet felé. De nyílt a piac osztrák árucikkek és érdekek, bécsi befolyások és magyarellenes törekvések számára is...

Pozsonyban, 1807. február 10-én született gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József, államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Vértanú. 16 évesen fejezte be intézeti tanulmányait. Ezután a zágrábi jogi akadémián tanult. 1826-ban katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Itáliába ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Eközben (itt a források ellentmondóak) valószínűleg 1827-ben diplomázott. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örökségére várva, nagy adósságot halmozott fel...

1734. január 23-án született, Pozsonyban, nemesi családban – nem mintha ez olyan fontos lenne, de ha atyja, Kempelen Engelbert kijárta III. Károly királynál a nemességük honosítását, akkor tán mégiscsak érdemes rá szót vesztegetni. Az ifjú, Wolfgangus Franciscus de Paula néven anyakönyvezett – de mi maradjunk csak a Farkasnál – Kempelen iskoláit Pozsonyban kezdte, majd Győrben, Bécsben folytatta, végül Rómában fejezte be...

Kassán, 1606. december 29-én hunyt el Bocskaí István Erdély és Magyarország fejedelme. Végakaratában a független Erdély fenntartását kötötte utódai lelkére, amelyik kedvezőbb külpolitikai körülmények közt majd megvalósíthatja a szultán és a császár birodalma közt az ország egységét és a nemzeti királyságot...

1666. december 19-én gróf Wesselényi Ferenc nádor, gróf Nádasdy Ferenc országbíró és gróf Zrínyi Péter horvát bán írásos szövetséget kötött I. Lipót politikája ellen. A Bécsben megfogalmazott oklevélben a három arisztokrata I. Lipót abszolutisztikus rendszerének letörését, az ország területének felszabadítását és a rendi állam maradéktalan helyreállítását tűzte ki célul...

Talán az 1784. őszén kitört erdélyi román parasztfelkelés alkalmával hangzott el nyilvánosan először: „Feljött az oláhok csillaga, menjenek a magyarok Scythiába, mivel ők régibb lakosai a hazának!”. És akkoriban kezdtek dédelgetni egy tervet, egy új állam tervét: „Ez az állam, amelynek a római időkben Dácia volt a neve, Moldvát, Havasalföldet és Besszarábiát foglalná magában oly fejedelem alatt, aki a görög keleti felekezethez tartozik.”

1705. június 5. Megjelenik az első magyar újság, a Rákóczi-szabadságharc sajtóorgánuma, a Mercurius Hungaricus (Mercurius Veridicus ex Hungaria) Rákóczi Ferenc maga is gyakran forgatta a különböző európai hírlapokat, a francia és holland sajtót, és érzékelte, hogy a Habsburgok érdekei szerinti lapok elítélően tálalják a szabadságharcról szóló információkat, valamint kifogásolta azt is, hogy ezekben „elégedetleneknek” és nem „szövetkezett rendeknek” nevezték a kuruc felkelőket. Rákóczi tudatában volt a sajtó fontos szerepének, és mindenképpen ellensúlyozni szerette volna a Bécsben kiadott Wienerisches Diarium torzító, a szabadságharcot sötéten bemutató szerepét...

Budán, 1805. május 23-án született gróf szlavniczai és bajnai Sándor Móric az Ördöglovas (elhunyt: Bécs, 1878. február 23.) magyar főúr, császári és királyi kamarás, Bajna, Bia és Both uradalmak örökös ura, európai hírű lovas, úszó és vadász. Sándor Móric a Sándor család grófi ága utolsó férfisarjaként született. Édesapja gróf Sándor Vince császári és királyi kamarás, és édesanyja gróf szapári Szapáry Mária volt...

A döblingi elmegyógyintézetben, 1860. április 8-án halt meg gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere. Magyarországon a borzasztó esemény oly benyomást tett, melyet le sem lehet írni. Az első percben nem akarták elhinni, hogy „a legnagyobb magyar” valóban meghalt, s mikor ez iránt nem lehetett több kétség, a hitetlenség egyszerre más irányt vett: nem akarták elhinni, hogy öngyilkosság vetett véget Széchenyi életének...