bolsevik

Nem szép, nem kulturált, nem intelligens és nem okos dolog emberek millióit politikai haszonlesésből lehülyézni, és megrágalmazni, amint azt Ön tette. Kijelentése, miszerint a Fidesz-szavazók megfizetett vagy meghülyített emberek, nem egyezik a valósággal. Kijelentése tehát, ostobaság, ami csak arra való, hogy az Ön megítélése a jelenleginél még mélyebbre süllyedjen. Hiszen, emberileg sem megengedhető ez a megállapítás, amely bolsevik politikai elvakultságát tükrözi...

Nem sokkal trónra kerülését követően már a különbéke megkötésének lehetősége foglalkoztatta, de erőfeszítései nem jártak sikerrel. Az antantnak nem volt érdeke, hogy a Monarchia területi egységének megőrzésével fejezze be a háborút. Hiszen akkor miből „fizették” volna ki szövetségeseiket? Érdekes, hogy mikor 1918 elején megfordult a hadiszerencse - Oroszország a bolsevik forradalomnak köszönhetően „kiesett a partiból” és az olasz fronton is váratlanul nagy sikereket ért el a Monarchia hadereje, már a franciák ajánlgatták a különbéke lehetőségét...

Nemrégiben emlékeztünk a Parlamentben Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek, bíboros, első zászlós út koncepciós pere kezdetének 70. évfordulójáról. Az ünnepi konferencia közben kapta Ő Királyi Fensége, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke a hírt, miszerint Róma püspöke elismerte Mindszenty bíboros hősi erényit, a ez az elismerés közelebb visz a boldoggá avatáshoz. A jelenlévők állva tapsolták meg a főherceg bejelentését. Azonban a megemlékezés és a bejelentés mögött igen összetett történelmi és politikatörténeti események húzódnak, amelyekről sokak szerint ma nem illik beszélni, noha ezek is hozzá tartoznak a hazáért, népéért és az egyházért hősi erényekkel küzdő bíboros életéhez, szenvedéseihez...

A Hit Gyülekezete vezető lelkésze megdicsérte a Fideszt, amiért ügyesen megtalálta a magyar gyökereit. Szemben a baloldali pártokkal, amelyek csak nemzetközi segítségben reménykedhetnek. A Hit Gyülekezete vezető lelkésze a több mint egy órán keresztül tartó beszélgetés során a „Trump utáni időszakról” osztotta meg gondolatait...

Elképesztő titkokat árult el az MSZMP egykori főtitkárának állandó légikísérője, Sanyi bácsi a Blikknek. Arról is mesélt, hogy 1971-ben Kádár tárgyalásokat folytatott Nicolae Ceaușescu román pártfőtitkárral Bukarestben, de Kádár a tárgyalások után feldúltan azt mondta állandó segítőjének, hogy “nem lesz semmi a visszacsatolásból… túl sokba kerülne ez Magyarországnak, Apró elvtárs (…) nem szeretné”...

Szemérmetesen, mint, a hogy a kommunisták szokták, »Ungár Henrik” írói álnév mögé rejtőzködve, amely alatt kétségtelenül a Becsbe emigrált magyar bolsevista népbiztosok egyike lappang, »A magyar pestis Moszkvában« címmel röpirat jelent meg itt, a mely élénk világot vet a III. Internacionalé üzelmeire, minden förtelmességére és a nagyhatalmú Kun Béla, nemkülönben bécsi elvtársainak züllöttségére. Az osztrák szociáldemokraták lapja, az Arbeiter Zeitung ma terjedelmes kivonatot közöl ebből a röpiratból...

A budapesti főkapitányság politikai osztályán néhány nap óta nyomozás folyik egy veszedelmes kémnő ügyében, akit a debreceni rendőrség fogott el, és akit azután egyenesen Budapestre, a rendőrség politikai osztályára kísértettek. A kémnő elfogatásáról és az érdekes ügy körülményeiről hétfőn este a főkapitányság a következő jelentést adta ki: A debreceni államrendőrség néhány nappal ezelőtt elfogott egy nőt, aki magát Alexandra Romanova Romanovszkájának mondotta...

1956. október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján, az Országház előtt több ezer fős tömeg gyülekezett. A különböző források nagyon eltérő számokat adnak meg, hányan is lehettek a fegyvertelen civilek, nők, öregek, gyerekek. Számukat három ezertől vagy harmincezerig teszik. Egy dologban azonban megegyeznek: békés tüntetők voltak. Sokan közülük az Astoria előtti tüntetésről érkeztek, nem akármilyen kísérettel. Akkoriban ugyanis megesett, hogy egy ilyen csoportosulást három szovjet tank is kísért a pesti utcákon...

Furcsa szokásaink vannak, amely szokások a furcsa történelem és a furcsa önértékelés okán alakultak ki. Szeretünk ünnepelni, hagyjuk, hogy ünneplésre kötelezzenek, noha az ünnepléshez ünnep is kellene. Olyan ünnep, amelynek a vége is az! Az ünnepléshez olyan környezet, olyan körülmények is kellenek, amelyek valódi örömmé varázsolják azt a bizonyos napot, azt a bizonyos ünnepet. Október 23-a önmagában nem ünnep. Október 23-án, e mai – igen szánalmas és drámai – világ-, és belpolitikai térben legfeljebb emlékezhetünk, de semmiképpen sem ünnepelhetünk...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött...