(Megjelent: Magyarság, 1927.szeptember 20.)
A budapesti főkapitányság politikai osztályán néhány nap óta nyomozás folyik egy veszedelmes kémnő ügyében, akit a debreceni rendőrség fogott el, és akit azután egyenesen Budapestre, a rendőrség politikai osztályára kísértettek. A kémnő elfogatásáról és az érdekes ügy körülményeiről hétfőn este a főkapitányság a következő jelentést adta ki: A debreceni államrendőrség néhány nappal ezelőtt elfogott egy nőt, aki magát Alexandra Romanova Romanovszkájának mondotta. Kihallgatásakor azt adta elő, hogy az orosz vöröskereszt küldötte, abból a célból, hogy Debrecenben összeírja az ott élő oroszokat, különösképpen pedig azokat, akik hazájukba vissza akarnak térni. Amikor őt igazolásra szólították fel, azt a kijelentést tette, hogy orosz missziós nővér. Kilenc társnőjével együtt jöttek be az országba, van egy főnökük is, akinél igazoló irataik vannak. A többi missziós nővér az ország különböző városaiban s hasonló megbízással utaznak. Előadta, hogy személyazonossága felől a Budapesten, Szív-utca 6. szám alatt lévő Orosz Vöröskeresztmisszió tud felvilágosítást adni. A debreceni rendőrség telefonon felhívta a budapesti főkapitányságul. ahol az igazoltatás alapján megállapították, hogy Alexandra Romanova Romanovszkája a Szív-utca 6. szám alatt — ahol az Orosz Vöröskeresztmisszió van, — teljesen ismeretlen.
A debreceni rendőrség ezek után az elfogott nőt felküldötte Budapestre a politikai osztályra, ahol megállapítást nyert, hogy az asszony Rádosztovich Adalgissza, férjezett Krchevich Péterné, aki Lussingrandéban 1893-ban született, büntetve volt Mezőkövesden 1918-ban lopás miatt 8 napi fogházra, Zalaegerszegen 1919-ben négy évig volt internálva kémkedés miatt, Nagykanizsán 1925-ben kéthavi fogházra, a pestvidéki törvényszéken 1925-ben csalás miatt egyévi börtönre, Bécsben négyhavi börtönre, Zágrábban hathavi börtönre volt Ítélve.
Megállapítást nyert, hogy ez az asszony, akinek kilenc álneve van, a proletárdiktatúra alatt a nemzetközi terrorcsapatnál szolgált, mint vöröskeresztes ápolónő, ez azonban csak fiktív foglalkozás volt a részére, mert tulajdonképpen ellenforradalmárokat kémlelt ki. Jelenlegi missziója moszkvai megbízás alapján az volt, hogy írja össze a különböző városokban élő oroszokat és bírja rá azokat, hogy a szovjet számára itt propagandát csináljanak. Miután az orosz nő a főkapitányság politikai osztályán beismerő vallomást tett, holnap fogja a bűnügyi osztály további eljárás végett átvenni.
Lussingrandétól Zalaegerszegig
A főkapitányság politikai osztálya lépésről-lépésre haladva, részletesen megállapította a kémnő múltját, amely regényszerűen változatos. Az asszony tulajdonképpen horvát állampolgár volt és tizenegy évvel ezelőtt, húsz éves korában, Zágrábban felesége lett egy gyakorló orvosnak. Két gyermeke született. Körülbelül négy év múlva azonban férje meghalt. Már ekkor voltak az asszonynak összeköttetései különböző titkos társaságokhoz és különbözőbb apróbb visszaélésekért és bűncselekményekért, így lopásért, továbbá kémgyanús volta miatt azután kitoloncolták Horvátország területéről. Bécsből kiindulva bejárta Csehországot, Szerbiát, Magyarországot és itt, mint a hivatalos jelentés is megállapította, különböző terroralakulatokban vett részt a kommunizmus alatt. Mint az orosz vöröskeresztes misszió tagja szerepelt akkoriban Magyarországon. Éppen Mezőkövesden járt, amikor a kommunizmus megbukott. Ismét Becsbe menekült, ahonnan hamarosan vissza akart térni Magyarországba, de Savanyúkúton a magyar rendőrség emberei elfogták. Akkor felelősségre vonták a törvény előtt is, a kommunizmus alatt viselt dolgaiért és Zalaegerszegre internálták. Ezzel új fejezet kezdődött a nő életében.
Négy évet töltött a zalaegerszegi internálótáborban. Valami módon barátságot kötött egy ott szolgálatot teljesítő csendőrrel, aki különböző kedvezményeket szerzett számára és enyhítette számára az internálást. Valószínűleg ennek a csendőrnek segítségével szökött meg azután. Újra Becsbe ment. Itt ismerkedett meg Bedinovszky János nevű szovjetagitátorral, aki magával vitte Moszkvába.
Félmillió fontsterling a magyarországi oroszok névsoráért
Az asszony a főkapitányságon nagyon érdekes vallomást telt moszkvai élményeiről. Elmondta, hogy a leningrádi Otthon szovjettársaságban kikkel találkozott. Pontosan felsorolta a nevét azoknak, akik tárgyalni kezdtek vele egy különleges magyarországi megbízatásról, arról, hogy térjen vissza és itt írja össze azoknak az oroszországi férfiaknak, különösen pedig nőknek a névsorát, akik a háború után orosz foglyokkal együtt jöttek Magyarországra, vagy orosz foglyokkal ittmaradtak. Az volt a feladata, hogy ezekkel itt összeköttetésbe lépjen és próbálja őket megnyerni a szovjetpropaganda eszméinek. Abban a reményben küldték Magyarországra, hogy az így megnyert emberek lesznek azután megbízható segédeszközei Magyarországon az orosz kommunistáknak. Megbízatása értelmében, amelynek teljesítéséért félmillió font sterlinget ígértek, visszatért Magyarországra, de nem sokkal ezután a debreceni rendőrség elfogta.
A késő éjszakai órákban még tartott az asszony kihallgatása. A rendőrség politikai osztályán, előreláthatóan, reggelre lezárják a jegyzőkönyveket és az elfogott nőt átküldik a bűnügyi osztálynak.
A borítóképen a debreceni nagytemplom 1930-ban, forrása: Fortepan
Új hozzászólás