Ukrajna
1939. március 14-én a Jozef Tiso vezette szlovák kormány kikiáltotta Szlovákia függetlenségét. Erre válaszul Volosin is kikiáltotta a független Kárpát-Ukrán Köztársaságot és országának német védnökség alá helyezését kérte. A magyar katonai vezérkar azonban már kidolgozta a hadműveleti terveket a terület megszállására: három hadseregcsoportot hoztak létre, egyet Munkácson, egyet Ungváron, a harmadikat pedig Beregszászban...
Lehet e más dolgunk ebben a helyzetben, amikor a szomszédunkban háború dúl, mint a béke szorgalmazása? Magyarország jó úton halad, mert vezetőink is a béke érdekében tesznek meg mindent, szólhat e másról a fegyverszállítás és katonai erő nem küldése Ukrajnába és a „stratégiai nyugalom”meghirdetése? Persze ezt a kormányfői kiszólást is sokan sokfelől leszólták, elsőként az ellenzékünk, de még az ukrán nagykövet asszony is...
Orbán Viktor péntek hajnalban Facebook-oldalán jelentkezett be Versailles-ból, az uniós állam- és kormányfők rendkívüli, kétnapos csúcstalálkozójáról, ahol megtárgyalták a gazdasági kérdéseket is. A miniszterelnök videójában drámainak nevezte a háborús helyzetet és egyúttal kijelentette, hogy Magyarország energiaellátása biztosított...
A modern kor talán leginkább dokumentált háborúja a jelenleg Ukrajnában zajló. Minden apró mozzanatáról képek sora jelenik meg a világhálón. Ebben az információs dömpingben azonban több a hamis hír, mint az igaz. Így aztán mindent látunk, és semmit nem tudunk. Így például azt sem, hogy NATO legharcosabb tagországai sokszor a háború eszkalálódását veszélyeztetik a lépéseikkel. Alighanem egyetérthetünk abban, hogy nem lenne jó, ha a NATO belesodródna ebbe a háborúba. Pedig néhány napja már közel járhattunk hozzá...
A bejelentésre akkor került sor, amikor a két szakadár régióhoz hű erők és a kijevi csapatok egymást vádolják azzal, hogy a frontvonalakon keresztül heves lövöldözést folytatnak. Hétfőn Denisz Puszilin és Leonyid Pasecsnik, a DPR és az LPR vezetői Moszkva támogatását kérték függetlenségükhöz. Putyin elnökölt az orosz Biztonsági Tanács televíziós közvetítéssel közvetített ülésén, amelyen a kérés megvitatására került sor és amelyen magas rangú tisztviselők sürgették, hogy mindkét régiót ismerje el...
Miközben a világ a Donbasszban végsőkig feszülő helyzetre figyel, a német Der Spiegel újabb bizonyítékot közölt arra vonatkozóan, hogy az 1990-es évek elején a nyugati politikusok megígérték a szovjet vezetőknek a NATO keleti bővítésének blokkolását. Igaza van hát Vlagyimir Putyinnak, hogy a Nyugat átverte Oroszországot, és ebből tanulva írásos biztonsági garanciákat követel...
Nagy feltűnést keltettek a napokban a német haditengerészet parancsnokának az ukrán válsággal és Oroszországgal kapcsolatos szavai, de még inkább a lemondatása. Pedig Kay-Achim Schönbach nem mondott mást, csak amit a józan ész diktál. Ugyanígy magától értetődő dolgokat mondott ki a napokban Zoran Milanovic horvát elnök, és korábban Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter. Ukrajnától és az atlanti fősodortól mindhárman megkapták a magukét. Olyan időket élünk ugyanis, amikor vesztésre áll a józan ész, „fekete bárány”, „Putyin szekértolója” lesz, aki nevén nevezi a dolgokat, és nem a jól átgondolt háborús hisztéria szellemében szólal meg, hanem a diplomáciai megoldás, a kompromisszumok felé terelné az eseményeket...
A múlt héten Blinken utalt arra, hogy Washington nem hajlandó engedményeket tenni Oroszország azon követelésének, hogy a NATO korlátozza a határai közelében történő terjeszkedését azzal, hogy megakadályozza Ukrajnát abban, hogy megpróbáljon csatlakozni a katonai blokkhoz. A genfi tárgyalásokat követően az államtitkár így nyilatkozott: "Világossá tettem Lavrov miniszter úrnak, hogy vannak bizonyos elvek, amelyeket az Egyesült Államok, partnereink és szövetségeseink kötelesek megvédeni...
A parancsnok a The Times-nek adott interjúban elmondta, hogy az ukrán sereg készen áll szembeszállni az oroszokkal. Már csak azt kell kiderítenie a felderítésnek, hogy mely irányból indul a tábornok szerint február utolsó hetében esedékes orosz offenzíva. Az viszont biztos, hogy az orosz sereg megtorpan majd az első súlyos veszteségek miatt. Olekszij Pavljuk elmondta azt is, hogy tartanak az említett februári napoktól...
A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt - közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát...