Brassó

Az apró falucska Dévától 8 kilométerre keletre, a Sztrigy folyó bal partján fekszik, ahol Bem csapatai már az ütközet előtti napon, február 8-án elfoglalták állásaikat. A lengyel származású fővezér feladata egyszerű és világos volt: meg kellett akadályoznia, hogy a császáriak elfoglalják a Sztrigy felett épült, mintegy 40 méter hosszú fahidat. Miként Bem is megállapította: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”, így aztán a Piski melletti átkelő később a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb hídjának bizonyult...

Az 1848–1849-es szabadságharc és az erdélyi eseményei összeforrtak Józef Zachariasz Bem nevével. A lengyel szabadsághős, a magyarul Bem Józsefnek hívott kiváló hadvezér csak elkeseredett harcok árán tudta Erdélyt visszafoglalni a császári csapatoktól. Ezek a harcok összességében jelentős sikerrel zárultak, de a hadműveletek során kudarcok is érték a magyar sereget...

Az oláhok a „rumán” nevet a Berlini Konferencián, 1878-ban kapták Gróf Andrássy Gyula javaslatára. A szó helyes formája „rumán” (Rumánia) és nem „román” (Románia), mint ahogy most használják, ami tudatosan megtévesztő, mert feltételezi, hogy valamiféle kapcsolatuk van Rómával… a kis naívak… Miklosics és Hunfalvy nyelvészek a rumán nyelvet a Balkánról, Kr. u. a X. századtól eredeztetik...

A nagybányai állami és magán-aranybányákból rendszeresen lopkodták a nyersaranyat, amely a megszervezett csempészhad kezén keresztül átvándorolt a román határon Csehszlovákiába. A Romániából kifelé megszervezett csempészet főállomása Nagyszőlős, ide irányították a nagybányai nyersaranyat is az összeszedett ezüst- és aranypénzeket. A szekérszámra érkező csempészárut itt értékesítették az ügyes emberek, akiknek eladási, kölcsön és egyéb pénzműveleteit egy csehszlovákiai bank, a Nagyszölősi Hitelintézet Rt. bonyolította le...

A Kárpát-haza ünnepel. Hiszen Karcagtól, Szatmárnémetin át, Kézdivásárhelyig magyar polgármestereket választott a magyar-, és a székely nép. Ünnepelhetünk tehát… de nem sokáig, hiszen sok még a dolgunk 2022-ig! Az ünnepet pedig, kezdjük hálaadó imával, mert ezt a lehetőséget bizony kaptuk, mint a beteg a gyógyszert, mint a gyászoló a vigasztalást. Hiszen ebben a Kárpát-hazában az elmúlt hónapokban csak a kétkedést, a szomorúságot, a hitehagyást, az elbizonytalanodást lehetett tapasztalni, Pozsonytól Brassóig...

Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hanfsúlyozták az ünnepségen. A táblán nem látszik meg a osztrák–magyar monarchiabeli többnyelvűség: kizárólag román felirat szerepel rajta...